Szülőlélektan – Költözés blues

Kedves Dorka, fél éve költöztünk a fővárosból egy borsodi városba, mert a férjem itt kapott munkát. Nem volt egyszerű, de mostanra a gyerekeinknek – négyéves fiunknak és hatéves lányunknak – találtunk olyan ovit, ahol jól érzik magukat, az iskola is, úgy tűnik, megfelelő lesz, tehát miattuk már nem aggódom.

Örülök a döntésünknek, viszont az utóbbi pár hétben egyre több negatív gondolatom van, rosszul érzem magam a bőrömben.

Hamarabb veszítem el a türelmemet, sokszor vagyok szomorú, indokolatlanul fáradt. Online dolgozom, meg tudtam tartani a munkáimat. Viszont a családomtól és a barátaimtól távolabb kerültem, bár járunk vissza Budapestre. Nem szeretném megvárni, amíg rosszabb állapotba kerülök, mit tehetnék ennek érdekében?

Mi áll a költözési szorongás mögött?

Elsőre a baby blues jutott eszembe, az állapot, amit sokan – kutatások szerint a kismamák közel fele – éltünk át a szülést követően: az új, ismeretlen helyzet hangulatingadozással, feszültséggel, fáradtsággal, szorongással jár.

Gyermekágyi szomorúságnak is nevezik, hormonok okozta, átmeneti állapot, ami legtöbbször magától elmúlik. A költözés első, teendőkkel dúsított hullámának lefutása után is érezhetünk hasonlót, még ha nem is hormonális eredetű állapot. Kívülről már sokszor úgy tűnik, minden rendben. Belül viszont mégis sokan itt kezdjük rosszul érezni magunkat, és nem értjük, miért.

Az adrenalin, ami hajtott minket a legsürgetőbb teen­dőinket elvégezni – legyen új ágy, hűtőszerelő, a gyerekeinknek megfelelő intézmény –, lecsökken. És csökken vele a kifelé fordított figyelem, így megnyílik a lehetőség, hogy megérezzük a saját, belső állapotunkat, szükségleteinket. Az új befogadásával párhuzamosan egy veszteségfolyamat is zajlik.

Elvesztettük a megszokott ritmusunkat, az otthonérzést – a lakás, az emberek, a hangok, az illatok is változtak, így az identitásunk egy része is szükségszerűen elvész. Lehet, hogy a fővárosi élet sűrűjében nem tűnt nagy dolognak, hogy minden reggel beszaladtunk a sarki kávézóba, és már kaptuk is a mosolyt.

Kapcsolódó: Költözés kisokos: Ezt az öt dolgot ne vidd magaddal a régi lakásodból

Emberi kapcsolódásokat is elveszítettünk, és az „itt otthon vagyok” biztonságát, amikor azt sem tudjuk, egy szülő vagy a védőnő jön-e szembe az új óvoda folyosóján. Biztonságot ad, ha nem kell új munkahelyet is kerítenünk, de online, egyedül dolgozni fokozhatja a magány megélését. A megszokott oszlopaink nem tartanak.

Ezek következtében az idegrendszerünk fokozatosan beszűkül, több lesz a belső, kellemetlenebb zaj, a felhősebb hangulatok. Remek, ha ezt valaki ennyire időben észreveszi, és nem vár éveket! Hogy megérkezzünk mi is az új helyünkre, az döntés kérdése is.