- Bár elsőre tudományos-fantasztikus állításnak tűnhet, kutatások igazolják, hogy a Föld forgása valóban lassulni kezdett. Ráadásul soha nem látott mértékben.
- A folyamat a GPS-rendszerek és az űreszközök működésére is hatással lehet.
- A kutatók a jelenséget elsősorban a klímaváltozással összefüggő emberi tevékenységekkel hozzák összefüggésbe.
Bár ritkán esik róla szó, bolygónk forgási sebessége valójában folyamatosan változik, amit a Hold gravitációs vonzása, a Föld belsejében zajló geológiai folyamatok, az óceánok mozgása, valamint a légkör dinamikája – illetve most már a globális felmelegedés is – egyaránt befolyásol. A Föld forgása tehát nem egy változatlanul ketyegő óramű, sebességét számos, egymással kölcsönhatásban álló geofizikai folyamat alakítja.
Az elmúlt évtizedekben a bolygó forgása azonban lassulni látszik, ráadásul olyan ütemben, amire évmilliók óta nem volt példa. Mostafa Kiani Shahvandi, a Bécsi Egyetem munkatársa és Benedikt Soja, az ETH Zürich kutatója szerint a sarkvidéki jég egyre gyorsuló olvadása állhat a háttérben.
Hogyan és miért lassul a Föld?
A svájci és osztrák kutatók eredményei arra engednek következtetni, hogy a klímaváltozás nemcsak az éghajlati rendszereket alakítja át, hanem a Föld tömegeloszlását is, ami a bolygó forgásának ütemére, illetve ezzel együtt a nappalok hosszára is hatással lehet.
A kutatók az emberi tényezőknek tulajdonítják a jelenlegi változásokat. (Forrás: Canva)
A bolygó forgása jelenleg mindössze 1,33 milliszekundummal lassul évszázadonként. Igaz, a változás csekély, a mindennapokon nem érzékelhetünk belőle semmit, ám a precíz időmérésen alapuló, érzékeny rendszereket illetően már más a helyzet. Hogy könnyebb legyen megérteni a jelenséget, a kutatók egy műkorcsolyázó példáját hozták fel. Amikor a sportoló behúzza a karjait, gyorsabban pörög, amikor kinyújtja őket, lelassul. A fizika ugyanaz a Föld esetében is.
Kapcsolódó: Lebénít a klímaválság? Ezt tanácsolja a pszichológus
A globális felmelegedés miatt olvadó sarki jégtakarók vize az óceánokba áramlik, majd a bolygó egyenlítői régiói felé halad – vagyis a Föld tömegének egy része távolabb kerül a forgástengelytől. A folyamat ugyan láthatatlan az emberi szem számára, mérete összeadódva mégis elképesztő. A kutatók becslései alapján mintegy ezer gigatonna víz helyeződik át a magas szélességi körökről az óceánok irányába. Ha ezt a tömeget szilárd jégtömbként képzelnénk el, a Mount Everestnél is magasabb lenne.
Miről árulkodnak a tengeri fosszíliák?
A kutatóknak egészen 3,6 millió évet kellett „visszautazniuk” az időben, hogy kiderítsék, történt-e már hasonló a Föld történetében. A válaszokat ezúttal nem kőzetekben vagy jégmagokban, hanem a tengerfenéken élő mikroszkopikus egysejtűek, az úgynevezett bentikus foraminiferák (vagy likacsosházúak) fosszilizálódott maradványaiban keresték. A parányi élőlényekről ugyanis tudni lehet, hogy kémiai lenyomatként őrizik az ősi tengerek változásait.
Az ötlet bevált: a fosszíliák elemzéséből, valamint speciálisan erre a célra fejlesztett matematikai és gépi modellek segítségével sikerült rekonstruálni a tengerszint és a Föld forgásának múltbeli alakulását. Az eredmények szerint az elmúlt 3,6 millió év során csupán egyetlen alkalommal – körülbelül kétmillió évvel ezelőtt – közelítette meg a forgás lassulásának üteme a jelenlegi értékeket.
Mit számít néhány ezredmásodperc?
Bár a jelenlegi változás csupán ezredmásodpercekben mérhető, következményei a modern technológia számára korántsem elhanyagolhatók. A műholdas navigáció, a GPS-rendszerek, a globális kommunikációs hálózatok és az űreszközök pályaszámításai rendkívül pontos időmérésre épülnek, ebben az esetben már egyetlen milliszekundumnyi eltérés is számottevő lehet.
Persze, a nappalok hosszabbodása önmagában nem fogja átírni a mindennapjainkat, mégis félelmetes belegondolni abba, hogy a klímaváltozás hatásai nem állnak meg a gleccserek olvadásánál. A felmelegedés következményei immár a Föld forgásának ritmusában is kimutathatók, a káros emberi tevékenységek pedig olyan léptéket értek el, amely a bolygót alakító ősi folyamatokkal és természeti erőkkel is felveszi a versenyt.
Ez is érdekelhet: El Niño 2026 – újabb forró korszak jöhet, és ez Európát sem kerüli el
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!