- Kínos pillanatokat okoz a családi eseményeken, baráti összejöveteleken egy-egy ilyen ítélkezéstől sem mentes eset.
- Miért veszik mások személyes sértésnek a mi döntéseinket ilyen banális dolgokkal kapcsolatban?
- A szakember elárulta azt is, mit válaszoljunk, ha mi kerülünk az ítélkező megjegyzések kereszttüzébe!
„Na, egy kis sült krumplit azért ehetnél.” „Ugyan már, ettől az egy sütitől nem lesz bajod.” „Régen mindenki ezt ette, mégis felnőttünk.”
Valakitől valószínűleg mindenki hallotta már egyik-másik mondatot a fentiek közül. Elég annyi, hogy valaki vegetáriánus lesz, gluténmentesen étkezik, nem iszik alkoholt, diétázik, vagy egyszerűen csak nemet mond valamire az asztalnál, és szinte azonnal megérkeznek a kéretlen megjegyzések is.
Miért érdekel bárkit, hogy kérünk-e cukrot a kávéba vagy eszünk-e húst vasárnap ebédre? Mi sem szólunk bele abba, hogy ha valaki úgy érzi, egy negyedik szelet rántott húst is ennie kell még.
A pszichológusok szerint azért, mert az étel valójában sosem csak étel. Sokkal inkább identitás, családi történet, társadalmi szerep és érzelmi biztonság egyszerre. És amikor valaki másképp kezd enni, mint a környezete, az sokakban váratlanul erős érzelmeket mozgathat meg.
Egy vacsoraasztalnál sokkal több történik, mint gondolnánk
A HuffPostnak nyilatkozó Denise Dudley viselkedéspszichológus szerint az étkezés ősidők óta közösségi élmény. Az emberek együtt vadásztak, együtt főztek, együtt ettek. Ez biztonságot, összetartozást és bizalmat jelentett. Ezért ma is különösen érzékenyen reagálunk arra, ha valaki felbontja ezt az evolúciós szövetséget, és egyszerűen kilép az íratlan szabályok alól.
Ez magyarázza azt a furcsa helyzetet is, amikor valaki személyes sértésnek veszi, ha nemet mondunk egy ételre.
Nem azért, mert valóban haragszik ránk a sütemény miatt. Hanem mert tudat alatt úgy érezheti:
elutasítjuk azt, amit ő szeret, amit ő képvisel, vagy akár azt a gondoskodást, amit az ételen keresztül próbál kifejezni.
Különösen családi helyzetekben erős ez az érzés. Nagymama receptje, egy ünnepi menü vagy egy generációk óta készített fogás sokszor nemcsak étel, hanem emlék és identitás is egyszerre.
Az emberek gyakran saját magukról hallanak ítéletet
Van azonban egy még kényesebb pszichológiai rétege is az étellel kapcsolatos ítélkezésnek. A szakértők szerint sokan automatikusan összehasonlítják magukat mások döntéseivel. Ha valaki salátát kér hamburger helyett, vagy nem kér alkoholt egy társaságban, az másokban könnyen kiválthat egy kellemetlen belső kérdést:
„Akkor én rosszul csinálom?”
Még akkor is, ha a másik fél egyetlen szóval sem kritizálta őket. Ezt nevezik a pszichológusok implicit ítéletnek. Amikor pusztán attól, hogy valaki máshogy dönt, a környezete máris úgy érzi, védekeznie kell. És a legjobb védekezés a támadás, ezt mindenki jól tudja, így már el is érkeztünk a parázs családi vitákhoz…
A nőket különösen erősen figyeli a társadalom
A testtel és étkezéssel kapcsolatos társadalmi nyomás ráadásul tovább erősíti ezt a jelenséget. A nők étkezését a társadalom régóta kommentálja, ellenőrzi és véleményezi. Túl sokat eszik. Túl keveset eszik. Miért fogyókúrázik? Miért nem fogyókúrázik? Eszik szénhidrátot?! Miért nem eszik normálisan?
Szinte lehetetlen nyerni. De éppen ezért válnak az étkezéssel kapcsolatos beszélgetések ennyire érzelmileg terheltté. Mert valójában ritkán szól ez az egész az ételekről.
Sokkal inkább kontrollról, megfelelésről, női szerepekről és önértékelésről.
Mindenkinek van véleménye róla, mit, mennyit, mikor és hogyan eszik egy nő (Forrás: Unsplash/Dogu Tuncer)
Nem véletlen, hogy a vegánok ennyi indulatot váltanak ki
A kutatók szerint különösen erős reakciókat vált ki a vegánság vagy a vegetáriánus életmód, pedig egyre több magyar is úgy nyilatkozik, hogy elhagyná a húst az étrendjéből. Jared Piazza pszichológus szerint ennek egyik oka, hogy sok húsevő tudat alatt erkölcsi kritikát hall bele ezekbe a döntésekbe. Még akkor is, ha a másik fél egyáltalán nem prédikál.
A vegán vagy növényi étrend ugyanis sokak számára automatikusan összekapcsolódik olyan kérdésekkel, mint az állatvédelem, környezetszennyezés, egészség vagy fenntarthatóság. Ezek viszont már túlmutatnak az étkezésen, világnézeti különbségeket hozhatnak felszínre.
Az étel néha a szeretet nyelve
Sok családban az étel a szeretet egyik legfontosabb kifejezési formája. Egy anya vagy nagymama számára az, hogy főz valakire, gondoskodást jelent. Amikor pedig visszautasítjuk az ételt, azt könnyen úgy élhetik meg, mintha őket utasítanánk vissza.
Ezért reagálnak sokan érzelmesen vagy sértődötten. Nem feltétlenül rosszindulatból. Hanem mert az ételhez emlékek, szeretet és családi minták kapcsolódnak.
Hogyan lehet ezt jól kezelni?
A szakértők szerint a legfontosabb a nyugodt, nem kioktató kommunikáció. Nem az működik jól, ha valaki hosszú előadást tart arról, miért káros a cukor vagy miért problémás a húsfogyasztás. És az sem, ha a másik fél gúnyolódik vagy viccet csinál a másik döntéséből. Sokkal többet segíthet egy egyszerű mondat, ha beszólást kapunk az étkezésünk miatt:
„Ez most nekem így esik jól.”
„Most ez működik a legjobban a testemnek.”
„Nem rólad szól.”
Tudatosítsuk, hogy a legtöbb ember valójában nem az étel miatt reagál erősen, ítélkező módon. Hanem azért, mert az étkezés sokkal intimebb és érzelmileg telítettebb dolog számára, mint amilyennek elsőre látszik.
Kapcsolódó: felismered az ételeket a kvízben kép alapján? Teszteld magad!
Fotó: Getty Images, Unsplash/Dogu Tuncer
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!