- Mi is pontosan az El Niño?
- Milyen hatással lehet a jelenség a bolygónkra?
- És mire számíthatunk Magyarországon?
Az El Niño egy természetes éghajlati ciklus, amely akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán felszíni vize a szokásosnál melegebbé válik az egyenlítői térségben. Bár elsőre távoli jelenségnek tűnhet, hatása messze túlmutat az óceáni övezeten. Mivel képes átalakítani a globális légköri folyamatokat, a világ számos pontján, köztük hazánkban is hatással lehet a hőmérsékletre és a csapadékviszonyokra.
Amikor a Csendes-óceán felszíni vize melegebbé válik, megváltozik a szélrendszerek és a légköri áramlatok viselkedése is, ami egyfajta láncreakciót indít el a globális időjárásban – ezzel bizonyos térségekben szélsőséges csapadékozást, heves viharokat, árvizeket, míg más régiókban pusztító szárazságot, erdőtüzeket és erős hőséghullámokat idézve elő.
A klímakutatók előrejelzései szerint a trópusi Csendes-óceánban formálódó El Niño minden eddiginél erősebb csapást mérhet a globális időjárási viszonyokra. A Csendes-óceán egyes térségeiben a tengervíz hőmérséklete az elmúlt hetekben gyors emelkedésnek indult; a mérések alapján mintegy 0,5 Celsius-fokkal haladja meg az átlagos értékeket.
Ez az a küszöb, amelyet a szakemberek az El Niño kialakulásának egyik legfontosabb jelzőjeként tartanak számon. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a jelenség az elkövetkező hónapokban tovább erősödhet, és őszre akár úgynevezett szuper El Niñoként tetőzhet majd, amire legutóbb 2016-ban volt példa. Ha ez valóban bekövetkezik, a 2027-es év minden eddiginél melegebb lehet.
Mire számíthatunk hazánkban?
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói megvizsgálták, hogy mekkora hatása van ennek az éghajlati ingadozásnak a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyokra. Ahhoz, hogy egy szuper El Niño hatásai a trópusi Csendes-óceántól Magyarországig eljussanak, általában szükség van egy-két hónapra.
A saját elemzéseik alapján ugyan nem bizonyítható erős kapcsolat a magyarországi időjárással, de a statisztikai eredmények azt mutatják, hogy annak van nagyobb valószínűsége, hogy a következő tél csapadéka és hőmérséklete is magasabb lesz az átlagnál – olvasható a Másfélfok oldalán.
Az El Niño hullámai Ausztráliában. (Forrás: Getty Images)
Kapcsolódó: Nem létezik többé ideális időszak az utazásra? A klímaváltozás átírja a terveinket
Magyarország időjárását elsősorban az európai légköri folyamatok alakítják, ugyanakkor az óceán melegedése kedvez a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának – vagyis az El Niño közvetve tovább erősítheti a klímaváltozás hatásait térségünkben is. Bár egyetlen időjárási eseményt sem lehet kizárólag az El Niño számlájára írni, a kutatók egyetértenek abban, hogy a globális felmelegedés és a természetes éghajlati ciklusok hatással lehetnek egymásra.
A növényzet is nehezebben alkalmazkodik a szélsőségekhez
Az El Niño nem csupán meteorológiai szempontból aggasztó. Német kutatók 2024-es vizsgálatai szerint a Föld szénciklusát és a légköri szén-dioxid mennyiségét tekintve is komoly következményekkel járhat. Normál körülmények között az erdők, a különféle talajtípusok és más ökoszisztémák hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg.
A szárazföldi növényzet önmagában az emberi eredetű CO2-kibocsátás körülbelül egyharmadát képes elnyelni.
Egy erőteljes El Niño idején azonban súlyos aszályok és extrém hőhullámok nehezítik a folyamatot. A növényzet ilyenkor kevésbé képes megkötni a szén-dioxidot, sőt, szélsőséges esetekben a korábban eltárolt CO2 egy része vissza is kerülhet a légkörbe.
Lipcsei és jénai kutatók úgy vélik, ez magyarázhatja, hogy az El Niño éveiben a légköri CO₂-szint átmenetileg gyorsabban emelkedik. „A szén lassan épül be az ökoszisztémákba, de szélsőséges időjárási helyzetekben nagyon gyorsan felszabadulhat” – fogalmazott Ana Bastos, a Lipcsei Egyetem kutatója.
A kutatók szerint fontos különbséget tenni az átmeneti ingadozások és a klímaváltozás hosszú távú folyamatai között. A legfrissebb tanulmányok arra utalnak, hogy az El Niño által kiváltott CO₂-emelkedés nem feltétlenül jelent tartós fordulópontot a Föld szénciklusában, átmenetileg ugyanakkor tovább erősítheti a globális felmelegedéssel összefüggő szélsőséges időjárási jelenségeket.
Ez is érdekelhet: Klímaaggodalom? Kapcsolódjunk egymáshoz – nemcsak változásra, reményre is szükségünk van!
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!