A TikTokon, Instagramon és más közösségi oldalakon a tarókártya, az asztrológia és az „üzenet az univerzumtól” típusú tartalmak óriási közönséget érnek el, miközben a csalók is megtalálták a tökéletes terepet. A jelenség elsőre könnyen nevetségesnek tűnhet, pedig a háttérben nagyon is emberi dolgok állnak: szorongás, magány, bizonytalanság, szerelem utáni vágy, gyász, döntésképtelenség és az a régi remény, hogy valaki végre megmondja, mi lesz velünk. A pszichológia szerint nem az a kérdés, hogy „hogyan lehet valaki ilyen hiszékeny”, hanem az, hogy miért válik az ember különösen sebezhetővé akkor, amikor a jövő elviselhetetlenül homályos.
Egy olcsó jóslásból több tízezer dolláros történet is lehet
2025-ben Floridában egy nő ellen indult eljárás, miután a hatóságok szerint egy férfit először egy 20 dolláros tarókártya-olvasással csábított be, majd „spirituális tisztításokra” hivatkozva több ezer dollárt csalt ki tőle. A CBS Miami beszámolója szerint az ügyben a nő állítólag azt mondta a férfinak, hogy mélyebb spirituális munkára van szüksége, majd a pénzt nem adta vissza. Ez a forgatókönyv nagyon gyakori: az első ár alacsony, a valódi költség csak később derül ki, amikor a kliens már érzelmileg bevonódott.
Egy másik, 2025-ös pennsylvaniai ügyben a hatóságok szerint két ember több mint 600 ezer dollárt csalt ki áldozatoktól azzal, hogy azt állították: átok ül rajtuk, amelyet pénzzel, ékszerekkel, ajándékkártyákkal, ruhákkal és luxuscikkekkel lehet „megtisztítani”. A CBS Philadelphia szerint az egyik áldozat közel 596 ezer dollárt vesztett el egy év alatt. Ez már nem ártatlan spiritualitás, hanem a vágy, a félelem és a kiszolgáltatottság iparszerű kihasználása.
A jelenség nem új, csak a csomagolása lett modern és itthon sem jobb a helyzet. A régi utcai jósda ma TikTok-live, privát üzenet, PayPal-link, előfizetéses „spirituális közösség” vagy kamuprofil lehet. A Guardian 2024-ben arról írt, hogy profi taróolvasókat is tömegesen másolnak le csalók: hamis profilokat hoznak létre a nevükben, majd az így megtévesztett követőktől pénzt kérnek személyes jóslásra.
Miért pont most lett ekkora üzlet az online jóslás?
A digitális jóslás sikerének egyik kulcsa az, hogy tökéletesen illeszkedik a mai ember idegrendszeréhez. Gyors, személyesnek tűnik, érzelmes, és azonnali választ ígér. Nem kell időpontot kérni pszichológushoz, nem kell hónapokig dolgozni egy döntésen, nem kell elviselni a bizonytalanságot. Elég belépni egy live-ba, ahol valaki azt mondja: „Ez az üzenet most neked szól.”
Megússzuk vele a munkát és a legtöbbször egy kevés reményt is kapunk a pénzünkért.
A kutatások szerint az emberek bizonytalan időszakokban különösen hajlamosak olyan rendszerekhez fordulni, amelyek értelmet, mintázatot és kontrollérzetet adnak. A taró, az asztrológia és a jóslás sokaknak nem egyszerűen „jövőbelátás”, hanem érzelmi kapaszkodó. Emily E. Cervantes 2022-es tanulmánya például azt vizsgálta, hogyan használják az emberek a tarót bizonytalan időszakokban jelentéskeresésre és önértelmezésre.
A probléma ott folytatódik, amikor a kapaszkodóból függőségszerű viszony lesz. Ha valaki minden párkapcsolati döntés előtt jóst kérdez, minden szorongására új kártyavetést vásárol, vagy addig fizet, amíg végre azt hallja, amit szeretne, akkor a jóslás már nem megnyugtatja, hanem fenntartja a bizonytalanságot. Mint amikor valaki nem bekapcsolja a tűzjelzőt, hanem fizet valakinek, hogy óránként megmondja, vajon tényleg ég-e a ház.
A Barnum-hatás: ezért érzed úgy, hogy „ez tényleg rólam szól”
A jóslások egyik legerősebb pszichológiai trükkje a Barnum-hatás. Ez azt jelenti, hogy az emberek hajlamosak általános, sokakra igaz állításokat nagyon személyesnek érezni, főleg akkor, ha azok pozitívak, érzelmesek vagy tekintélyesnek tűnő forrásból érkeznek. Ilyen mondat például: „Nagyon sokat adsz másoknak, de belül gyakran érzed, hogy téged nem értenek meg igazán.” Ezt a fél világ magára ismerve bólogatná végig, különösen egy rossz keddi napon.
Az EBSCO (ez egy tudományos adatbázisokat szolgáltató platform) pszichológiai összefoglalója szerint a Barnum-hatás magyarázza, miért tűnhetnek pontosnak a horoszkópok, személyiségtesztek és jóslások akkor is, ha valójában nagyon általános kijelentéseket használnak. A hatás különösen erős, ha az ember úgy érzi, hogy az üzenetet kifejezetten neki készítették. Ez a TikTokon még erősebb lehet, mert a videó algoritmikusan „érkezik meg” hozzád, így könnyű azt érezni: nem véletlen, hogy pont ezt dobta fel a telefon.
Ehhez kapcsolódik a hidegolvasás, vagyis a cold reading technikája is. Ez olyan módszer, amikor a „jós” apró jelekből, általános emberi tapasztalatokból, visszajelzésekből és ügyes kérdésekből épít fel meglepően pontosnak tűnő állításokat. Dutton klasszikus tanulmánya szerint a cold reading erősen támaszkodik a Barnum-hatásra: az ember a homályos állításokat maga tölti meg jelentéssel.
A TikTok-jós az „ismerősöd”, ezért fizetsz szívesebben
A TikTok-jóslás nem úgy működik, mint egy régi újsághoroszkóp. Ott még tudtad, hogy egy rovatot olvasol. A TikTokon viszont egy arc beszél hozzád, néha naponta többször, ugyanazzal a hanggal, ugyanazzal a stílussal, ugyanazzal az intimitással. Egy idő után nem tartalomgyártónak tűnik, hanem valakinek, aki „ért téged”.
Ezt hívja a pszichológia paraszociális kapcsolatnak. A paraszociális kapcsolat egyoldalú érzelmi kötődés olyan emberhez, aki valójában nem ismer minket: hírességhez, influenszerhez, műsorvezetőhöz vagy online szereplőhöz. A Cambridge Dictionary 2025-ben éppen a „parasocial” szót választotta az év szavának, mert a közösségi média és az influenszerkultúra miatt ez a jelenség látványosan felerősödött.
Az EBSCO pszichológiai összefoglalója szerint a Barnum-hatás magyarázza, miért tűnhetnek pontosnak a horoszkópok, személyiségtesztek és jóslások akkor is, ha valójában nagyon általános kijelentéseket használnak.
Ez azért veszélyes, mert a bizalom nem mindig a szakértelemből nő ki, hanem az ismételt jelenlétből. Ha valakit sokat látsz, az agyad könnyebben kezdi ismerősnek, majd hitelesnek érezni. Egy TikTok-jós így nem feltétlenül azért lesz meggyőző, mert bizonyítékai vannak, hanem mert sokszor bukkant fel akkor, amikor rosszul voltál, unatkoztál, hiányzott valaki, vagy épp választ kerestél. A telefon pedig ilyenkor nem telefon, hanem zsebre vágott bizonytalanságcsökkentő automata.
Miért fizet valaki újra és újra, ha egyszer már rosszul érzi magát tőle?
A jóslásra költött pénz mögött gyakran nem egyszerű kíváncsiság áll a jövő iránt, hanem érzelmi megkönnyebbülés keresése. Aki fél attól, hogy elhagyják, elveszíti a munkáját, rossz döntést hoz, vagy soha nem talál társat, annak egy határozott mondat pillanatnyi nyugalmat adhat. A gond csak az, hogy ez a nyugalom gyorsan múlik. Amikor visszatér a szorongás, újra kell a megerősítés, újabb kártyavetés, újabb „csak most utoljára” kérdés.
Az AARP csalásmegelőzési összefoglalója szerint a pszichikus csalók gyakran éppen gyászoló, magányos, érzelmileg vagy anyagilag sérülékeny embereket céloznak. A mintázat sokszor ugyanaz: először bizalmat építenek, majd félelmet keltenek, végül pénzt kérnek a veszély elhárítására. A Federal Trade Commission már a 2000-es évek elején fellépett nagy pszichikus szolgáltatások megtévesztő hirdetési és számlázási gyakorlatai ellen. A híres Miss Cleo-ügyben a hatóság szerint a szolgáltatást hamis vagy félrevezető költségígéretekkel reklámozták, miközben a fogyasztók komoly számlákat kaphattak. Ez jó példa arra, hogy a „jósipar” nem a TikTokkal kezdődött, csak ma sokkal gyorsabban, személyesebben és nehezebben ellenőrizhető módon jut el az emberekhez.
Hol húzódik a határ ártatlan kátyavetés és a manipuláció között?
Nem minden taróolvasás jelent csalást, és nem mindenki csaló, aki spirituális tartalmat készít. Van, aki önismereti játékként, kreatív gondolkodási eszközként vagy szimbolikus beszélgetésként használja a kártyát. A veszély ott kezdődik, amikor valaki biztos jövőt ígér, egészségügyi, jogi vagy pénzügyi döntésekben ad határozott utasításokat, félelmet kelt, vagy egyre több pénzt kér „tisztításra”, „védelemre”, „átoklevételre”.
Gyanús, ha a jós azt állítja, hogy átok ül rajtad; ha sürget, hogy azonnal fizess; ha azt mondja, csak ő tud segíteni; ha titoktartást kér a családod vagy barátaid előtt; ha egyre drágább rituálékat ajánl; ha ajándékkártyát, kriptót, készpénzt vagy luxustárgyat kér; ha egészségügyi, jogi vagy pénzügyi döntést akar helyetted meghozni. Ezek nem spirituális mélységet jeleznek, hanem klasszikus manipulációs mintát.
A pennsylvaniai, floridai és korábbi amerikai ügyekben is visszatérő elem volt az „átok”, a „spirituális tisztítás” és a fokozatos pénzkérés. Egy 2022-es CBS/AP-beszámoló szerint egy dél-floridai nő és társa börtönbüntetést kaptak egy több mint 3 millió dolláros „családi átok” típusú csalás miatt.
Mit mond erről szakértői szemmel a pszichológia?
Szakértői szemmel a TikTok-jósok iránti rajongás nem az intelligencia hiányáról szól. A British Psychological Society kutatási összefoglalója szerint a paranormális hiedelmek nem egyszerűen az iskolázottság vagy az IQ kérdései, hanem sokkal inkább az analitikus gondolkodás, a kritikus ellenőrzés és a bizonyítékok mérlegelésének szerepe fontos. Vagyis okos emberek is belecsúszhatnak abba, hogy egy érzelmileg eltalált, személyesnek tűnő üzenetet igaznak éreznek.
Ez különösen igaz akkor, amikor az ember épp nem a legjózanabb, legkipihentebb, legkritikusabb állapotában van. Egy szakítás után, gyászban, tartós stresszben vagy magányban nem elméleti igazságot keresünk, hanem enyhülést. A jóslás pedig gyorsan adhat valamit, amit a valódi élet lassan ad: választ, reményt, történetet és azt az érzést, hogy a káosz mögött mégis van valami rend.
A gond csak az, hogy a hamis bizonyosság drága tud lenni. Nemcsak pénzben, hanem döntésekben is. Valaki nem zár le egy kapcsolatot, mert a jós szerint „visszatér”. Más nem megy orvoshoz, mert „energetikai blokkot” kezel. Megint más újabb és újabb összegeket fizet, mert már annyit költött, hogy fájna beismerni: átverték. Ez a sunk cost fallacy, vagyis az elsüllyedt költség hatása: minél többet tettünk valamibe, annál nehezebb kiszállni belőle, még akkor is, ha már látjuk, hogy baj van.
A legfontosabb tanulság: másképp érdemes megnyugodni
A TikTok-jóslások igazi vonzereje nem az, hogy az emberek feltétlenül hisznek minden kártyában. Sokkal inkább az, hogy szeretnének valakitől egy mondatot, ami elviselhetőbbé teszi a bizonytalanságot. „Vissza fog írni.” „Jön egy új lehetőség.” „Nem véletlenül érzed ezt.” Ezek a mondatok rövid távon megnyugtatnak, mint egy érzelmi fájdalomcsillapító. Csakhogy a fájdalomcsillapító sem oldja meg, ha közben eltört a lábunk.
A jó eredmény az lenne, ha a spirituális tartalom önismereti beszélgetésként, szórakozásként vagy szimbolikus gondolkodási eszközként maradna a helyén. A rossz eredmény az, ha valaki külső jóslatokra bízza a döntéseit, pénzt veszít, elszigetelődik, vagy egy idegen online szereplő érzelmi hatalma alá kerül. A kettő között nem mindig látványos a határ, ezért érdemes egy egyszerű kérdést feltenni: ez a tartalom szabadabbá tesz, vagy még jobban függővé?
