- A hajnali órákban jelentkező, makacs végbéltáji viszketés sok családban ismerős jelenség.
- A tünetekért sok esetben a bélférgesség felel.
- Milyen tünetekről ismerhetjük fel, és hogyan űzhetjük messzire a cérnagilisztát? Mutatjuk.
Ahogyan Víctor M. Lizana Martín, a CEU Cardenal Herrera Egyetem szakértője is rámutat: a többnyire éjszaka vagy hajnalban jelentkező végbéltáji viszketést sok esetben az egyik legelterjedtebb emberi parazita, a bélféreg okozza. Bár sokan a rossz higiéniával hozzák összefüggésbe, a fertőzés valójában nem kímél senkit, és bárhová bejuthat, ha egyszer gazdatestre talál.
Bélféreg: egy ősi társ
A cérnagiliszta-fertőzés nem új keletű probléma: a tudósok több mint 10 000 éves emberi maradványokban is találtak petékre utaló jeleket. Vagyis az apró élősködőknek bőven volt idejük alkalmazkodni az emberi szervezethez.
A bélférgek évezredek óta kísérik az embert. (Forrás: Getty Images)
A cérnagiliszták a bélrendszerben vándorolva a vastagbélbe, majd a végbél környékére jutnak. A nőstények éjszaka a végbélnyílás körüli bőrredőkben rakják le petéiket. Egyetlen egyed élete során akár több ezer, nagyjából 5–17 ezer petét képes lerakni, amelyek viszonylag hosszú ideig, két-három hétig is fertőzőképesek maradnak.
Kapcsolódó: Ezt jelzi a nyálkás széklet
A mikroszkopikus méretű peték fennmaradását egy kellemetlen tünet, a végbéltájékon jelentkező viszketés segíti. Vakarózás közben a kézre és a körmök alá, onnan pedig a szájra kerülnek, ahonnan akár vissza is juthatnak a szervezetbe. Különösen gyermekek esetében, akik gyakran matatnak a szájuk és az orruk körül.
Gyakori? Milyen tünetek utalnak a bélféregre?
A bélféregnek nincs szüksége köztes gazdatestre, kizárólag emberről emberre terjed. A modern életforma, a közösségi terek és a szoros kontaktusok mind ideális feltételeket teremtenek számára.
A fertőzés nagyobb eséllyel és gyorsabban terjed ott, ahol sok a kisgyerek, például óvodákban és iskolákban. Ráadásul az ágynemű, a játékok és a ruhák is segítik a kórokozó terjedését, amellyel sok esetben a család minden tagjának számolnia kell – vagyis a kezelés ritkán zajlik egyéni szinten.
Sok esetben a fertőzés enyhe lefolyású is lehet – ezért marad sokszor észrevétlen, miközben továbbterjed. A bélférgesség tünetei attól is függnek, melyik parazita okozza, de van néhány jellegzetes jel, amelyekre érdemes figyelni.
A cérnagiliszta leggyakoribb tünetei:
- Végbéltáji viszketés, főleg éjszaka és a kora reggeli órákban,
- nyugtalan alvás, gyakori felébredés,
- ingerlékenység, fáradtság,
- vakarózás miatti bőrirritáció,
- lányok esetén hüvelyi viszketés, folyás, amennyiben a szeméremtest és annak környéke is érintett,
- súlyossabb fertőzés esetén láz, hányás és hasmenés is jelentkezhet,
- illetve ritkábban, de előfordulhatnak apró fehér férgek a székletben.
Amennyiben nincsenek egyértelmű tünetek, a diagnózist többnyire a peték azonosítása adja egy végbélnyílás környékéről vett minta alapján. A terápia egy féregűző szer, a mebendazol 100 mg-jának egyszeri, szájon át való beszedése, amit 2-3 hét múlva célszerű megismételni. A szernek gyakorlatilag nincs mellékhatása. Ha több családtag is érintett, egyszerre mindegyikőjüket kell kezelni – írja a HáziPatika.
Mivel a peték bármire könnyen átterjednek, nem szabad megfeledkezni a teljes lakás alapos fertőtlenítéséről sem, beleértve az ágyneműk, a pizsamák, a törölközők, a plüssállatok és az alsóneműk 60-90 Celsius-fokon történő mosását is.
A fertőzés első napjaiban naponta kell ágyneműt cserélni, a körmöket célszerű rövidre vágni, a kezeket pedig rendszeresen mosni, fertőtleníteni – ugyanígy a végbélnyílás környékét is, amit minden ürítés után ajánlott langyos, szappanos vízzel megmosni. Ha sikerül megszakítani a visszafertőződés útját, a cérnagiliszta viszonylag gyorsan messzire űzhető a szervezetünkből – és a lakásból.
Ez is érdekelhet: Veszélyes, szervkárosodást okozó parazita terjed európai vizekben
Kiemelt kép: Getty Images
