- Európa jó részén az országhatárok ma már nem jelentenek olyan éles határvonalat, mint korábban.
- Ugyanakkor sokan ma is furcsa bizsergést éreznek, ha átlépik a határt.
- Te tudod, melyik átkelőhely melyik szomszédos országba vezet?
Gyerekkoromban sokat rádióztunk, és ebből az időszakból nemcsak a vízállásjelentések maradtak meg, de az is, hogy a híradások rendszeresen közölték, egy-egy határtátkelőn mennyit kell várakozni az átkeléshez. Még arra is emlékszem, hogy Tompa és Röszke települések egymás után következtek a helyzetjelentésben.
A határátkelőn való hosszas várakozás nekem már csak gyerekkori emlék, és ilyesfajta híradást is régen hallottam. Viszont a napokban eszembe jutott a dolog és bevallom, erősen el kellett töprengenem, melyik országgal határosak ezek a települések. Gondoltam, miért is ne készülhetne ebben a témában is kvíz.
Derítsd ki, jól ismered-e a magyar határátkelőket!
Határaink története
A történelmi Magyar Királyság határai a középkortól az első világháború végéig viszonylag állandóak voltak. Ezek az országhatárok elsősorban állami és jogi kereteket jelöltek. A többnemzetiségű Kárpát-medencében nem is estek egybe sem nyelvi, sem etnikai választóvonalakkal, így sokáig nem jelentettek éles társadalmi elhatárolódást sem.
Az első világháborút lezáró tiranoni békeszerződés alapvetően átalakította ezt a rendszert. Magyarország területének mintegy kétharmadát elveszítette, és új, nemzetközileg elismert határok közé került. A döntés mély és tartós társadalmi traumát okozott. Nemcsak az ország földrajzi keretei változtak meg, de emberek milliói kerültek egyik napról a másikra új államhatárok túloldalára.
A második világháború előtti években (1938–1941) Magyarország határai rövid időre módosultak, ám ezek a változások nem bizonyultak tartósnak. Az 1947-es párizsi békeszerződés kisebb korrekciókkal végül helyreállította a trianoni határok rendszerét.
A mai magyar államhatárok jogi alapjai ettől kezdve lényegében változatlanok, szerepük a hidegháború idején felerősödött. A vasfüggöny részeként fizikai és politikai elválasztó vonalakká váltak, átlépésük szigorúan ellenőrzött volt.
Hugh Wallace, az Egyesült Államok francia nagykövete, aláírja a magyar békeszerződést a Versailles-i történelmi Trianon-palotában. (Fotó: George Rinhart / Corbis / Getty Images)
A schengeni övezet
Az 1989–1990-es rendszerváltás újabb fordulópontot jelentett. Magyarország az európai integráció mellett köteleződött el, aminek fontos állomása volt az Európai Unióhoz (2004), majd a schengeni övezethez való csatlakozás (2007). Ennek következtében a belső uniós határok (például Ausztria, Szlovákia és Szlovénia felé) nagyrészt elveszítették ellenőrző funkciójukat, míg az unió külső határain továbbra is hangsúlyos maradt az állami kontroll.
A schengeni övezeten belül ma a határ nagyobbrészt láthatatlan.
Naponta több millió ember kel át országok között munkavégzés, tanulás vagy családi kapcsolatok miatt, megállás és ellenőrzés nélkül.
Ugyanakkor a határ nem szűnt meg létezni. Külső határként továbbra is az állami szuverenitás egyik legfontosabb eleme, amihez határátkelők, ellenőrzési pontok, rendészeti és vámhatósági feladatok kapcsolódnak. Válsághelyzetek idején az államok ideiglenesen vissza is állíthatják a belső határellenőrzést, ami jól mutatja, hogy a határ funkciója ma is rugalmas és politikailag érzékeny kérdés.
Kvíz: Határon innen és túl
Ma is határátkelők kapcsolják össze az országokat, közutak, vasúti vonalak, hidak és kompok jelzik azokat a pontokat, ahol az államhatár ténylegesen átjárható. Ezek az átkelők gazdasági, közlekedési és társadalmi csomópontok, amelyek működése közvetlen hatással van a régiók életére.
Lássuk, mennyire vagy képben velük!
Kapcsolódó: Mennyire ismered Magyarország hegyvidékeit?
Kiemelt kép: Getty Images
