Eredetileg teljesen mással akartam foglalkozni, de egy isteni sugallat hatására érettségi után elmentem egy kétéves szakácsképzésre. Onnan a Bocuse d’Or tankonyháján kötöttem ki, és segítőként vettem részt a magyar csapat felkészülésében, sőt, ott is lehettem a 2017-es lyoni világversenyen. Eldőlt, melyik része érdekel a gasztronómiának, amiben nagy szerepe volt Szulló Szabinának és Széll Tamásnak.
Ez meghatározó alap volt, alázatra nevelt, és a mai napig elkísér, valamint jobbnál jobb dolgokat hozott: először ott lehettem a Stand25 Bisztró nyitásánál, majd bekerülhettem a Stand Étterem kezdő csapatába. Utóbbi volt életem első éttermi szakácsállása. Voltak sírósabb és vidámabb napok, nőként kellett helytállnom egy férfiak uralta világban.
Nem sokkal azután, hogy az étterem megszerezte első Michelin-csillagát, azt éreztem, hogy a fejlődéshez külföldre kell mennem. Ezt utólag is jó döntésnek látom.
Elképesztő emberek
Először Mallorcára költöztem. Látni, tapasztalni akartam! Amikor kimentem, még nem tudtam spanyolul, ez is az oka, hogy igent mondtam egy állásra, amiről aztán kiderült, hogy privát séfnek vettek fel a brit milliárdos, Richard Branson luxusvillájába. Huszonkét évesen egyedül vittem az egész konyhát, a beszerzéstől a menü kitalálásán, a főzésen és vendégváráson át a takarításig, és egészen elképesztő emberekkel találkoztam.