Nemrégiben egy családi összejövetelen régi képeket nézegettünk. Az egyiken a nagyapám ült egy virágmintás kanapén. Azon a kanapén éveken át én aludtam. Amíg az enyészeté nem lett. Legénykoromban szenvedélyes dohányos voltam – még a katonaság alatt szoktam rá unalmamban –, és családtagjaim tiltakozása ellenére a szobámban is rá-rágyújtottam, amikor azt gondoltam, ezzel nem zavarok senkit.
Egyszer valami izgalmas tévéműsor közben elaludtam. De a kezemben a cigaretta nem aludt el… Isteni csodának tartom, hogy felébredtem, és nem szenderültem örök álomra a terjengő füstben. A kanapéra több vödör vizet zúdítottam, és amikor azt hittem, hogy vége, kialudt a tűz, kiderült, hogy a töltés tovább égett a belsejében, és egy másik ponton kezdett el szenesedni a kárpit… Soha többet nem gyújtottam rá az ágyban, és néhány évvel később a dohányzásról is leszoktam. Egy életre megtanultam, hogy a tűz nem játék.
Az otthon (túl) melege
Magyarországon évente nagyjából 18–30 ezer tűzeset történik, és bár a számok az időjárás függvényében változhatnak – az aszályos időszakokban több a szabadtéri tűz –, az otthonaink falai között keletkező esetek száma sajnos állandónak mondható. Évente nagyjából 6-7 ezer lakástűzhöz riasztják a katasztrófavédelem munkatársait, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan tizenöt-húsz családi fészek kerül veszélybe, többnyire anyagi kárt okozva, ám a lakástüzek így is körülbelül száz emberéletet követelnek évente.
Ez is érdekelhet: Ez a különleges növényfajta megvédheti az otthonod tűzvész esetén – és még gyönyörű is
A számok mögött pedig minden esetben valódi családok, hús-vér emberek és megsemmisült értékek, emlékek állnak. Leggyakrabban az egyedül élő idős emberek válnak az otthoni tüzek áldozataivá, akiknek korlátozott mozgásuk vagy lassabb reakcióidejük miatt sokszor esélyük sincs a menekülésre a hirtelen fellángoló tűz elől.
Érdekes ellentmondás figyelhető meg a biztonságtudatosságban, ugyanis míg a szén-monoxid-mérgezések száma az érzékelők egyre tudatosabb alkalmazásával látványosan csökken, a lakástüzek megelőzése terén nem tapasztalható javulás.
A baj forrása legtöbbször valamilyen hétköznapi, szinte észrevétlen elektromos probléma, amelyet a nyílt láng figyelmetlen használata, a fűtéssel kapcsolatos műszaki hibák, a konyhai balesetek, a dohányzás, illetve a szabálytalan szemétégetés követnek a sorban. Sajnálatos módon már az idei év első hónapjaiban is több megrázó tűzeset történt, köztük a legsúlyosabb a február 13-ai tragédia, amikor Budakeszin egy sorházban csaptak fel a lángok. Öten életüket vesztették, a körülmények tisztázására büntetőeljárás is indult.
A leggyakoribb ok az elektromos tűz
– Mindent pontosan úgy csináltunk, ahogy mindig, nemrégiben mégis kiégett a konyhánk – meséli Károly, aki egy Budapest melletti faluban lakik, és a katasztrófavédelmet kellett kihívniuk, mert a saját erejükből nem sikerült megfékezniük a felcsapó lángokat. – El sem tudtuk képzelni, hogy mi okozhatta a tüzet. A vizsgálat aztán kiderítette a tűz forrását. A vízforraló, amit mindig a konnektorba dugva hagytunk, valamiért üresen, kikapcsolt állapotban is működésbe lépett, és túlmelegedett. Ez gyújtotta be a környezetét.
A lakástüzek hátterében a legtöbbször valamilyen elektromos probléma áll. Ezek oka pedig gyakran az, hogy otthonaink elektromos hálózata egyszerűen nem tart lépést a modern technológiai fejlődéssel és a megnövekedett fogyasztói igényekkel.
– Jellemzően hibás műszaki cikkek használata, elavult elektromos hálózat vagy valamilyen eszköz nem rendeltetésszerű használata áll az esetek hátterében. A régi elektromos vezetékek és azok kötései nem annyi elektromos eszköz kiszolgálására lettek megtervezve, mint amennyit manapság használunk. Ha túlterheljük a hálózatot, az folyamatosan melegszik, egészen addig, amíg meggyullad a szigetelés, a tűz pedig átterjed a környezetében lévő tárgyakra – mondja Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
Ez is érdekelhet: Tűzveszélyes ez az otthoni gép, ha nem tisztítod eleget
Gyakran nem is gondolunk rá, de a falban évtizedek óta megbújó réz- és alumíniumvezetékek találkozása egyfajta „időzített bomba” lehet. Ugyanis a két fém felszíne a levegő nedvességtartalma miatt folyamatosan oxidálódik, ami idővel rontja az érintkezést, növeli az átmeneti ellenállást, végül pedig melegedéshez, majd szikrázáshoz is vezethet.
Hasonlóan kockázatos a hanyagul, feltekerve hagyott hosszabbítók használata is, amelyek ilyenkor tekercsként viselkedve extrém hőt termelnek. Tűzhöz vezethet az is, ha egy elosztóba több nagy teljesítményű gépet dugunk, mert túlterheli a dugalj csatlakozását. Ezeket különálló konnektorba érdemes dugni.
Az akkumulátor nem játékszer
Külön fejezetet érdemelnek modern életünk elengedhetetlen kísérői, a lítiumion-akkumulátorok, amelyek ma már mindenütt ott vannak: a telefonunkban, a fülhallgatónkban, a laptopunkban vagy épp a környezetbarátnak gondolt elektromos rollerekben. Bár kényelmesek és modern technológiájukból adódóan hatalmas energiát sűrítenek kis helyre, a legnagyobb kockázatot éppen a töltésük jelenti.
– Legalább ötvenféle lítiumion-akkumulátor létezik. Van, amelyiket kifejezetten arra fejlesztettek, hogy egész nap töltőn legyen, míg egyes akkumulátoroknál kockázatot jelent a túltöltés. Fontos elolvasni az adott műszaki cikk használati útmutatóját. Töltés közben az akkumulátor melegszik, ezért olyan helyen kell tölteni, ahol le tudja adni a keletkező hőt. Tilos a mobiltelefont, fülhallgatót, laptopot ágyban, matracon, párnán, ruhákon tölteni – hangsúlyozza Mukics Dániel.
A szakember figyelmeztetése nem túlzás: a textíliák hőszigetelőként működnek, megakadályozzák az akkumulátor természetes hűlését, ami úgynevezett hőmegfutáshoz vezethet. Világszerte visszatérő hír az „ágyban felejtett” vagy párna alatt töltött telefonok okozta tűz. És semmiképp ne menjünk el otthonról úgy, hogy töltőn hagytunk valamilyen készüléket. Ügyeljünk arra is, hogy ha egy lítiumion-akkumulátoros gép hosszabb ideig nincs használatban, az akkumulátort harminc százalékra érdemes tölteni, ez a legbiztonságosabb módja a tárolásnak.
Tűzveszélyes rollerek
A tűzesetek másik nagy bűnöse egy ártatlannak tűnő jószág: az elektromos roller. Biztos sokan emlékeznek rá, amikor Szombathelyen egy tízemeletes panelház negyedik emeleti lakásában történt súlyos tűzeset, amelyet egy elektromos roller meghibásodott akkumulátora okozott.
A gyerekszobában tárolt jármű váratlanul szikrázni kezdett, majd pillanatok alatt lángra kapott, sűrű, fojtó füstöt árasztva. A roller korábban beázott, és tulajdonosa, miután szétszedte és kiszárította, megkísérelte feltölteni, ekkor gyulladt ki. Bár senki nem sérült meg, a gyerekszoba teljesen kiégett, és a korom az egész lakást lakhatatlanná tette.
Ugyancsak elektromos rollerek égtek tavaly Budapesten, a Március 15. téren. A tűz egy meghibásodott akkumulátor miatt tört ki, és pillanatokon belül továbbterjedt hatvan másik rollerre is. Bár a tűzoltók három percen belül kiértek a helyszínre, az üzlet a lángok martalékává vált. Úgy látszik, ezek a modern városi mobilitási eszközök nemcsak használat közben veszélyesek, hanem leparkolva is.
