KOVÁCS NÓRA JUDIT
Író-előadó
Azóta ír, mióta írni tud, de először csak négy évvel ezelőtt vitte közönség elé a szövegeit, slam poetry formájában. 2024-ben országos bajnok lett, aztán Eb-döntősként a mexikói világbajnokságon is bemutatkozott. Szövegei személyesek, sokszor provokatívak. Nyers őszinteséggel és humorral beszél identitáskeresésről, a női lét kérdéseiről, generációs mintákról és aktuális társadalmi feszültségekről.
Mi a legnagyobb célod, missziód?
Felszabadultan létezni, és megmutatni másoknak is, hogy az írás ehhez olyan eszköz, ami bárki kezében ott lehet. Engem az írás sokszor mentett meg a teljes széteséstől, mert kicsatornázza azt, ami csak gyűlik. Az írás más perspektívát ad, eltávolít és közelebb hoz a lényeghez, ehhez pedig nem kell írónak vagy költőnek lenni.
De játszani lehet a szavakkal, történetekkel, és szeretném, ha minél többen élnének ezzel. De már az is nagy dolog, ha csak hallgatnak, olvasnak mélyebb szövegeket, és megengedik maguknak az érzéseket.
Mit csinálsz másképp, mint az elődeid?
Olyan, mintha egy kis mintatörő csákánnyal a kezemben jöttem volna a világra. Ez fárasztó, meg néha magányos is. De közben meg mások művészete segít érzékelni, hogy sokan vagyunk ezzel így. A slam poetry történetében például én vagyok a második női országos bajnok, amikor megnyertem, a döntőben tizennyolc férfi, három nő volt az arány.
Ez jellemző az ilyen önálló, performatív műfajokra szerintem. Kiállni egy mikrofonhoz, és elmondani a gondolataidat, érzéseidet, humorral, sokszor nyersen, szókimondón, lazán… Nem véletlen a mondás, hogy ehhez tökösnek kell lenni. Mert olyan értékeket vonultat fel, amiket kicsi korunk óta sokkal inkább a férfiakban erősítenek.
Nekem az elmúlt éveimben a legnagyobb előrelépés a gátlásaim lebontása volt. Ahhoz, hogy egyáltalán meg tudjak közelíteni olyan előadókat, akik a kedvenceim – mint Horváth Kristóf „Színész Bob” vagy Süveg Márk „Saiid” –, nekem meg kellett járnom egy Eb-döntőt és egy világbajnokságot, és a legmélyebb vizekben magabiztosságot szereznem.
Mi a legemlékezetesebb visszajelzés, amit fiataloktól, a közönségtől kaptál?
Tartottunk egy-egy rendhagyó irodalomórát, ahol a tanárok aggódtak a diákok reakciói és esetleges fegyelmezetlensége miatt, de a srácok felkapták a fejüket, és feszülten figyeltek egy-egy elhangzó szövegre. Nevettek, reagáltak, élték. Egyszer egy lány ajándék Azahriah-jegyet is ajánlott nekem a végén.
De a lényeg, hogy odajönnek, komoly kérdésekkel és azzal, hogy örülnek annak, hogy ezt a műfajt behoztuk a suliba, mert ők is írogatnak, és ettől kedvet, inspirációt kaptak. Az „úristen, kimondtad, amit érzek” visszajelzés persze felnőttektől is többször elhangzik, az is nagyon jól tud esni.
Mit jelent számodra a szabadság, a függetlenség?
Biztonságot. Az elfogadás biztonságát, hogy pontosan az lehetek, aki vagyok. Hogy egyáltalán nem kell lábujjhegyen lépkednem, mert túl sok vagy éppen túl kevés vagyok, és majd ezért esetleg nem fognak szeretni. Ezért elemi szinten biztonságos tereket jelent, az elsőt magamban, az önismeret által. Aztán persze jól jön ehhez egy társadalmi közeg is, meg közösség. Hasonszívű emberekkel együtt lenni számomra mindig ilyen zsigeri szabadságélmény.
DORDZSCEREN CSINGISZ
Influenszer/digitálistartalom-készítő
Csingisz közkedvelt digitálistartalom-készítő, aki főként életmóddal, önfejlesztéssel és vállalkozói szemlélettel kapcsolatos tartalmakat gyárt. Rövid, energikus videóiban gyakorlati tanácsokat oszt meg, miközben személyes tapasztalataira épít. Hitelessége és közvetlen stílusa miatt erős, fiatal követőtábort épített a közösségi médiában.
Mi a legnagyobb célod, missziód?
Közösségi médiás tevékenységem alapja, hogy olyan helyzeteket parodizálok ki videós tartalmakban, amik a legtöbbünket zavarnak vagy kellemetlennek tartjuk őket, de nem beszélünk róluk. Ilyen például, amikor orvoshoz mész, és az asszisztens lekezelően beszél veled, vagy amikor a hivatalban az ügyintéző arrogánsan viselkedik.
Ez is érdekelhet: Dordzsceren Csingisz tartalomgyártó története
Ezek a helyzetek rettenetesen zavartak, mert nem értettem és értem továbbra sem, hogy mi szükség van erre az attitűdre egymással szemben, amikor ugyanannyi energiába telik kedvesen állni a másikhoz. A célom ezekkel a tartalmakkal az, hogy az embereket önreflexióra bírjam, hogy felismerjék, a viselkedésünkön lehetne mit csiszolni.
Mit csinálsz másképp, mint az elődeid?
Az első influenszerek voltak azok, akik egy csillogó luxuséletről számoltak be a követőiknek, egy világról, amiben minden tökéletes. Gyakran szándékosan azt az érzetet keltették a közönségükben, hogy ők mennyivel magasabb pozícióban vannak az életben, mint az átlagember. Én ezt soha nem értettem. Miért kell hergelni az embereket?
Miért kell „problémamentes” életet hazudni? Miért kell mások arcába nyomni mindennap azt, hogy az ő életük semmi, mert nem luxus? Én lázadok ez ellen. A valóságot ábrázolom, amiben időnként sok fájdalom, frusztráció, trauma van. Persze a humoron van a fő fókusz, hiszen ha humorod van, akkor gazdag ember vagy!
Mi a legemlékezetesebb visszajelzés, amit a fiataloktól, a közönségtől kaptál?
Egy fiatal lány írt az Instagramon. Elmondta, hogy az utolsó napokban az én videóimat mutatta a haldokló édesanyjának, aki a fájdalmak ellenére mosolyogni tudott a kisfilmeken. A lány az anyukája halála után írt, hogy megköszönje nekem, hogy láthatta őt utoljára mosolyogni. Minden alkalommal, ha eszembe jut, megkönnyezem. Mint ahogy most is.
Mit jelent számodra a szabadság, a függetlenség?
Számomra szabadnak lenni azt jelenti, hogy az ember csak és kizárólag magát hatalmazza fel arra, hogy döntsön az életéről. De nem kérkedem ezzel. Ez egy kiváltság, amiért hálás vagyok magamnak és az Istennek, mert tudom, hogy sokaknak egész életükben nem adatik ez meg.
NÉMETH HANNA
A „matekos lány”
Németh Hanna a közösségi médiában ismert tartalomkészítő, aki érthetően és játékosan magyarázza el a matematikát.
