Sztárom a párom, Bridget Jones naplója, 10 dolog, amit utálok benned, Micsoda nő! Igazából szerelem, Minden végzet nehéz, Napsütötte Toszkána, Bazi nagy görög lagzi – hosszan sorolhatnánk a klasszikus romantikus vígjátékokat, amelyekből bármikor könnyedén idézünk. Ismerjük a zenéjüket, a díszletüket, és minden újranézéskor feltesszük a kérdést: vajon mi is úgy döntenénk, ahogy a főhősnő?

Gyerekkorunk meghatározó műfaja tökéletesen alkalmas volt vasárnap délutáni bekuckózásra vagy szerda esti mozizásra. A szerelmi fantáziánkra is jócskán hatottak a romkomok: hányan képzelték el, hogy a leendő férjükkel valamilyen különös módon találkoznak?

A műfaj aranykora Nora Ephron Harry és Sally című filmjével kezdődött 1989-ben, és húsz hosszú éven át töretlenül folytatódott. A nagy költségvetésű romantikus vígjátékok áthatották az 1990-es és 2000-es éveket, de aztán 2010 körül a romkom szilárd birodalma megrogyott. Akkor értettük meg, mit veszítettünk, amikor ezek a filmek eltűntek, és helyüket a különböző streamingen leadott, felemásan sikerült produkciók vették át.

Kapcsolati elvárásainkat is formálják a romkomok 

A romkomok nemcsak a szívmelengető történetek iránti vágyunkat elégítették ki, de Reese Witherspoon – a műfaj egyik koronázatlan királynője – szerint a műfaj hanyatlása a katasztrofális randizási kultúránkhoz is hozzájárult. Vajon igaza lehet?

Kapcsolódó: Kvíz: Felismered kép alapján a romantikus filmeket?

A színésznő Dax Shepard Armchair Expert című podcastjében beszélt az elméletéről, miszerint ma már a férfiak és nők kevésbé mernek kezdeményezni egymás felé. „Szerintem mindennek köze van a romantikus vígjátékokhoz és a sitcomokhoz. Az elmúlt 10–15 évben jelentős visszaesés volt a romkomok gyártásában – vagy abban, hogy valódi nagy filmsztárok szerepeljenek bennük” – mondta. Reese Witherspoon nemcsak a mozifilmekre gondol, hanem a romantikus tévésorozatokra is, amelyek tiniként nézve segítettek elképzelni, milyen a randizás.

Jennifer Nurick klinikai pszichoterapeuta egyetért azzal, hogy a kamaszkori médiafogyasztás hatással lehet romantikus viselkedésünkre. Szerinte „amit fogyasztunk, az valóban befolyásolja, hogyan értelmezzük a kapcsolatokat és a randizást.

A történetek, amelyekkel találkozunk, különösen fiatal korban  erőteljesen formálhatják a szerelemről és kapcsolatokról alkotott hiedelmeinket.”

Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy ahogy a pornográfia irreális elvárásokat teremthet a szexszel kapcsolatban, úgy a romantikus vígjátékok és képernyős szerelmi történetek is tudattalan mintákat alakíthatnak ki bennünk arról, milyennek kellene lennie a szerelemnek.

Kate Hudson és Matthew McConaughey a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? című romkom főszereplői (Fotó: Jim Spellman/WireImage)

„Ha idealizált románcokon nőttünk fel – ahol a vonzalom azonnali, a konfliktus két perc alatt megoldódik, és a nagy gesztusok mindent helyrehoznak –, könnyen elhihetjük, hogy az egészséges szerelem könnyed, drámai vagy folyamatosan izgalmas. A valóságban a szerelem sokkal inkább az érzelmi biztonságról, a kommunikációról és a konfliktusok utáni helyreállításról szól – ezeket viszont ritkán ábrázolják látványos filmes jelenetekben.”

Ciki lett a romkom és a sebezhetőség is

Más témákhoz hasonlóan a romantikáról is teljesen eltérően gondolkodik a Z generáció, mint a korábbiak. A mai fiatalok jellemzően kínosnak tartják a nyitottságot és sebezhetőséget, ami összefügghet azzal, hogy a romkomokat is cikinek bélyegzik. Helyettük inkább olyan sorozatokon nőttek fel, amelyek túlfűtött, drámai, sőt természetfeletti elemekkel átszőtt kapcsolatokat mutattak be – ilyen például a Vámpírnaplók vagy a Farkasbőrben.

Kapcsolódó: Kvíz: Ismered a romantikus filmek párosait?

A szakértő hangsúlyozza: a képernyőn látott kapcsolati ábrázolások hosszú távon finoman alakíthatják, mit tartunk elfogadhatónak, mit keresünk és mit várunk el a partnereinktől. „Ha például azt a narratívát sajátítottuk el, hogy kiválasztanak vagy megmentenek, felnőttként is tudattalanul ezt a dinamikát kereshetjük.”

Alapvetően a valóságból tanulunk

Akár a Tom Hanks és Meg Ryan közötti dinamika, akár egy morózus tinédzser vámpír formálta elvárásainkat és viselkedésünket az első kapcsolatok során, Nurick szerint végső soron a saját tapasztalataink a meghatározóbbak.

„A legmélyebb befolyást az gyakorolja ránk, amit otthon látunk és tapasztalunk.

A gondozóink közötti kapcsolat, az, ahogyan kezelik a konfliktust, ahogy kifejezik a szeretetet, vagy ahogyan helyreállítják a kapcsolatot egy törés után – mindez érzelmi mintává válik, amelyet magunkkal viszünk a felnőtt kapcsolatainkba.”

Kapcsolódó: 5+1 nagyon béna film, amit imádunk – Annyira rossz, hogy már jó!

A képernyőn látott történetek megerősíthetik vagy romantizálhatják ezeket a mintákat, de a gyermekkori kötődési élményeink adják az alapját annak, hogyan értelmezzük a szerelmet, a biztonságot és a kapcsolódást.

Bárhogy is van, mi nagyon várjuk, hogy a romkom kikerüljön végre a mozi purgatóriumából, és a nagy stúdiók is belátják: a nézőknek nem a szerelemmel, hanem a rossz filmekkel van problémájuk. Na meg a rossz randikkal.

Unalmas már egyedül? Ne várd ölbe tett kézzel, hogy a nagy Ő bekopogtasson az ajtódon – küldj neki személyre szabott meghívót! A Nők Lapja és a Randivonal most közösen segít társra találni. Kattints a linkre, és készülj a randira!

Kiemelt kép: Bonnie Schiffman/Getty Images