Egy amerikai kutatás azt állítja: egyes gyerekeknek apró, de jelentős előnyük van az iskolában. A tudományos csapat több mint 1,2 millió floridai állami iskolás (6 és 15 év közötti) tanuló kognitív fejlődését vizsgálta, és érdekes tendenciára bukkant.

Számít a születési hónap

A szeptemberben született diákok – vagyis azok, akik az évfolyamukban a legidősebbek – átlagosan jobb jegyeket érnek el, mint az augusztusban született társaik, akik a legfiatalabbak az osztályban.

Az, hogy valaki idősebb az iskolakezdéskor, tehát kifizetődőnek tűnik. Miért? A tanulmány szerint ez enyhén kedvezőbb kognitív fejlődést eredményezhet az iskolai induláskor. Ezek az apró előnyök pedig idővel összeadódhatnak: jobb tanulmányi eredmények, nagyobb eséllyel folytatott továbbtanulás várható. Sőt az is jellemző lehet, hogy az illető kisebb valószínűséggel kerül összeütközésbe a törvénnyel.

Kapcsolódó: Okosabb vagy, mint egy negyedikes? – Ezekből a feladatokból kiderül

Ennek alátámasztására a kutatók még fiatalkorúak javítóintézeti adatait is elemezték, és azt találták, hogy az évfolyamukban idősebb gyerekek nemcsak jobb iskolai eredményeket érnek el, hanem kisebb eséllyel néznek szembe jogi problémákkal is.

Természetesen akkor sincs ok pánikra, ha nem szeptemberben születtél. A tanulmány arra is rámutat, hogy a fiatalabb gyerekek idővel behozzák idősebb társaikat. Egyesek speciális programokba kerülhetnek, mások egy évvel később kezdhetik az iskolát, és végül mindenki kiegyenlítheti a kezdeti különbségeket.

Nem érdemes tehát elcsüggedni, továbbra is lehetünk zsenik – legfeljebb egy kis késéssel, de az edzést akár már ma elkezdhetjük.

Új dolgok tanulásával rendkívül hatékonyan fejleszthető az intelligencia (Fotó: Canva)

Hogyan fejleszthetjük az intelligenciánkat?

Sokan szeretnének egyik napról a másikra a Mensa tagjává válni – vagy legalább ledolgozni azt a csekély hátrányt, hogy nem szeptemberben születtek. Csodapirulák nem léteznek, de a tudomány kínál néhány bevált módszert, amellyel edzésben tarthatjuk és fejleszthetjük az agyunkat.

A bagoly típusúak valószínűleg nem szívesen hallják, de a kutatások szerint a rendszeres és elegendő alvás alapvető fontosságú. Enélkül az agy egyszerűen nem működik megfelelően.

A jó minőségű pihenés elengedhetetlen a memória, a figyelem és a problémamegoldó képesség szempontjából.

Az agy edzésének másik módja a test karbantartása. A fizikai aktivitás javítja az agy vérellátását, serkenti az új idegsejtek képződését, és támogatja a memóriát. Már 10 perc intenzív mozgás is rövid távon javíthatja a koncentrációt és a döntéshozatalt. Futás, jóga vagy akár egy tempós séta – az agy hálás lesz érte.

Különösen előnyös, ha mindezt zöld környezetben tesszük, hiszen a friss levegő, a szabadtéri mozgás és a csökkent stressz mind jótékony hatással vannak az agy működésére.

Egy kutatás például kimutatta, hogy a lakókörnyezet zöldterületének mindössze háromszázalékos növelése a gyermekek IQ-ját átlagosan 2,6 ponttal emelte – függetlenül attól, hogy gazdagabb vagy szegényebb környékről volt szó.

Érdemes új dolgot tanulni

Aki nem rajong a mozgásért, kipróbálhatja a meditációt, a mindfulness-gyakorlatokat, vagy szimplán találkozhat a barátaival. Ezek ugyanis mind csökkentik a stresszt és javítják a koncentrációt. Az agy szereti az egyensúlyt és a pozitív ingereket, így egy rövid pihenés vagy egy jó beszélgetés is hosszú távú befektetés az intelligenciába.

Memóriagyakorlatokkal is próbálkozhatunk, bár egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ezek általánosságban okosabbá tennének bennünket. Hatékonyabb módszer inkább új dolgok tanulása: idegen nyelvek, hangszerek vagy akár a programozás elsajátítása. Ezek a tevékenységek növelik az agy neuroplaszticitását, így az rugalmas és éles marad.

Kapcsolódó: 2 idegesítő szokás, ami kiemelkedő intelligenciára utal

Kiemelt kép: Canva