- Tudtad, hogy a legtöbb szexuális probléma nem csak a szexről szól?
- Hogyan válik a vágy önismereti iránytűvé?
- Így lehetünk jóban a saját szexualitásunkkal.
A lélek kínzókamrája címmel, A Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg Csörgits Kinga szexuális tanácsadó második könyve. A szerző munkájában tabuk nélkül ír önazonos szexről és a vágyaktól való elzárkózásról, orgazmusról és merevedési zavarról és arról is, hogyan tehetjük szexualitásunkat az önismeret egyik forrásává.
A szakemberrel a vágy gyógyító természetéről, a szexedukáció közös feladatairól és arról is beszélgettünk, mit nyerhetünk, ha bele merünk nézni a szexualitásunk tartotta tükörbe.
Csörgits Kinga szexuális tanácsadó, saját fotó
Kezdjük az elején: mit jelent a közösségi oldalon olvasható szexcoach titulus?
Elsősorban szexuális tanácsadó vagyok, és a szex végtelenül komplex témaköréből a tudatos szexualitás foglalkoztat a leginkább. Sok remek szakember dolgozik ezen a területen, az én különös ismertetőjegyem talán személyes tapasztalatom és a rengeteg saját élményes önismereti munka. Tizenöt éve vezetek egyéni, páros és csoportfolyamatokat önismeret, tudatos szexualitás és szexuális önismeret témában. Túlzás nélkül szerelem nekem ez az elképesztően komplex téma, és ennek minden önismereti vonása.
Milyen problémákkal keresnek meg leggyakrabban a hozzád fordulók?
A leggyakoribb belépőpontok a klasszikus szexuális diszfunkciók. Férfiaknál a korai magömlés és a merevedési zavar, nőknél az orgazmuszavar. Ezek mellett nagyon gyakoriak a párkapcsolati elakadások, valamint a vággyal kapcsolatos problémák is. Amikor akár egy új kapcsolatban, akár hosszú távon egyszerűen nincs vágy, sem nőknél, sem férfiaknál.
Fontos tudni viszont, hogy ezek a nehézségek szinte mindig csak tünetek. A szexuális problémák a legtöbb esetben a jéghegy csúcsát jelentik, és mögöttük egy sokkal mélyebb hiány húzódik meg. Az, hogy az ember nem tud vágyazonos, önazonos, tudatos életet élni.
Tehát a szexuális zavar inkább vészjelzés arról, hogy valami alapvető nincs rendben?
Igen. Ezért van az, hogy az orgazmus vagy a merevedés visszatéréséhez nagyon ritkán elég technikákat tanulni vagy párkapcsolati praktikákat bevezetni. Sokszor ennél radikálisabb változásokra van szükség. El kell engedni egy-egy kapcsolatot, munkahelyet kell váltani, rendezni egy családi viszonyt, kilépni a gyermeki szerepből, vagy felvállalni egy valódi pozíciót saját életünkben.
Amíg ez a belső világ – az elfogadásra, önszeretetre és önazonosságra épülő működés – nincs felépítve bennünk, addig nem innen indulva kapcsolódunk a másikhoz. Ilyenkor a szexualitás sem a sajátunk, hanem inkább egy kívülről működtetett szerep, ami előbb-utóbb elakad.
Mielőtt rátérnék a könyvre: a honlapodon egy a most felvázoltaktól nagyon eltérő működésmódról írsz. Olyan világról van ott szó, ahol a szexualitás természetes, a kapcsolódás valódi, az élet pedig önazonos. Hol van ez a csodahely?
A hol kérdésre a rövid válasz: benned. A hosszabb pedig… Az emberek nagyon szeretnek a szexről beszélni egészen addig, amíg nem a saját szexualitásuk kerül szóba.
A szomszéd, a celebek, „úgy általában a szex” izgalmas téma, de amikor valaki visszakérdez, hogy te ezzel hogy vagy, na, ott megfagy a levegő. Még a pénzügyeknél is jobban tabusított ez terület.
Legtöbbször még magunknak sem merjük bevallani, hogy mi nem működik, a szexualitás ugyanis mindig összekapcsolódik a legmélyebb témáinkkal. A szülő-gyerek kapcsolattal, gyerekkori sérülésekkel, kötődési mintákkal, kommunikációval, önismerettel. Ezek a sérülések különösen hosszú távú kapcsolatokban köszönnek vissza. A szex mindig tünet: akár az egészséges, akár a kihívásokkal teli működésé.
Egy-két beszélgetés után mindig kiderül, hogy nem technikai problémáról van szó, hanem kapcsolati dinamikáról, rossz partnerválasztásról, fel nem ismert kötődési mintákról. Ugyanazok a diszfunkciók ismétlődnek újra és újra. A szexuális jólléthez ezek felismerésén át vezet az út.
Könyved címe, A lélek kínzókamrája sokak számára ijesztő lehet. Miért ezt választottad mégis?
A cím tudatos választás volt. Nem ijesztgetni szerettem volna, hanem transzparenssé tenni azt a mély belső munkát, ami a vággyal és a szexualitással való foglalkozást gyakran kíséri. Ez az út sokszor fájdalmas, szenvedéssel teli, de a legtöbb ember számára elkerülhetetlen.
Előbb-utóbb mindannyiunknál eljön egy pont, amikor a szex nem úgy működik, ahogy megszoktuk, elképzeltük vagy vágyjuk. Ilyenkor két lehetőség van: belemegyünk a „miértbe”, vagy megpróbáljuk elkerülni. Tapasztalatom szerint mindkét út ugyanabba a belső térbe vezet – abba, amit én lélekkínzókamrának nevezek.
A vágy nem pusztán testi jelenség, és nem is kizárólag érzelmi vagy gondolati kérdés: egy mindent átható, motiváló erő bennünk, amely nemcsak a szexualitásunkat, hanem az élethez való viszonyunkat is meghatározza. Lehet vele szembenézni, lehet elfojtani vagy kikerülni, de a következményekkel mindenképpen találkozunk.
Csörgits Kinga könyvének borítója (Fotó: Jaffa Kiadó)
A könyv címe ezt a kikerülhetetlenséget jelöli: azt a belső folyamatot, amelyen előbb-utóbb mindenkinek végig kell mennie, ha valóban kapcsolódni szeretne a saját vágyaihoz és önmagához.
Valóban: könyvedben sokat írsz a vágyról mint önálló, egyszerre teremtő és romboló erőről. Mit értünk félre vele kapcsolatban a leggyakrabban?
A vágyat gyakran idealizáljuk. Úgy gondolunk rá, mint valamire, ami majd megold egy kapcsolatot, élethelyzetet, belső hiányt. Pedig a vágy egy nagyon nyers energia, ami nem erkölcsös és nem intelligens – csak erős.
Lehet ragyogó oldala: amikor két ember között természetesen aktiválódik, és olyan mély kapcsolódás jön létre, ami valóban gyógyító. De van sötét oldala is.
Vannak vágyformák, amelyek extrém intenzitású szexuális élményeket adnak, és ezek könnyen függőséggé válhatnak.
Gyakran látom, hogy korábbi traumák – például szexuális bántalmazás – bizonyos dinamikákat erősítenek fel. Ilyen lehet az alá-fölérendeltség, a határátlépés, a fájdalommal kevert élvezet.
Ezek nagyon erősek, nagyon vonzóak is tudnak lenni, de közben újrajátsszák a sérülést. Ilyenkor a szex egyszerre ad élvezetet és tartja fenn a fájdalmat. Ezekből az élményekből „lejönni” sokszor olyan, mint egy elvonó. Az ember érzi, hogy valami nem egészséges, de a teste és az idegrendszere még visszavágyik oda.
Nézzük a másik oldalát is: feltétlenül baj, ha nincs vágy? Vagy akár az, ha két ember minden szempontból jól működik együtt, de a szex nem prioritás?
Nem az a probléma, ha hosszabb-rövideb ideig nincs vágy, nem működik valami, vagy valaki hosszabb ideig egyedül van. A gond akkor kezdődik, amikor nem tudjuk beépíteni ezeket az állapotokat az identitásunkba, és elkezdünk inkább megfelelni.
Egy kapcsolatnak, egy elvárásnak, egy belső képnek arról, milyennek „kellene” lennünk. Ilyenkor foglalkozni kell a vágy hiányával.
Könyvedben többször felmerül, hogy a szexualitás erős önismereti tükör. Mit mutat meg rólunk?
Mindent. Ha elképzeled önmagad egy sokkal önazonosabb, boldog, tettre kész verzióban, azt már nehéz elképzelni, hogy ennek az embernek tartós, megoldatlan szexuális elakadásai lennének, nem igaz? Nem azért, mert ne lennének nehézségei, hanem mert nem ragadna bele.
Ha a szexet jól használjuk önismeretre, a szó átvitt értelmében is levetkőztet bennünket és megmutatja, hol kell dolgoznunk magunkon.
A mi generációnknak szerintem még rengeteg dolga van ezzel. Vajon mit tehetünk szülőként azért, hogy gyerekeinknek már könnyebb legyen önazonosnak lenni ezen a téren?
A szexuális edukáció bemeneti pontja nem a gyerek, hanem a szülő. A gyerekek nem azt másolják, amit mondunk, hanem azt, ahogy mi a saját testünkkel, vágyainkkal, határainkkal jelen vagyunk.
Ha egy szülő szégyent, feszültséget, elfojtást hordoz, azt a gyerek érzi – akkor is, ha jól beszél a témáról. Ha viszont van egy alapvető elfogadás és nyitottság, a gyerek kérdezni fog. A saját tempójában, a saját nyelvén.
A felvilágosítás soha nem egyetlen beszélgetés, hanem egy folyamat. Nem egy nagy, egyszeri „leülünk és elmondjuk”, hanem sok apró, hétköznapi pillanat, ahol van tér kérdezni, nem ciki, nem tabu.
Szakemberhez fordulni szexuális problémákkal: ma még nagyon sokaknak komfortzónán túli dolog. Mit tehet nulladik lépésként az, aki azt érzi, valami nincs rendben a szexualitással.
A nulladik pont megpróbálni őszintén kapcsolódni önmagunkhoz, és felismerni, mi a valódi probléma, mi a valódi igény. Ha ezt tisztán látjuk, akkor már nem is lesz olyan megugorhatatlan segítőt, könyvet, csoportot választani.
Kapcsolódó: Orgazmust kérek, nem rózsát
Kiemelt kép: Getty Images
