Manapság egyre nagyobb tudományos érdeklődés övezi a bélflóra szervezetre gyakorolt hatásait – részben ennek tudható a fermentált élelmiszerek újbóli népszerűsége.

A fermentáció során keletkező mikroorganizmusok és bioaktív vegyületek számos élettani folyamatot támogatnak, és bizonyítottan jó hatással vannak a bélműködésre. Ahogyan nőtt az érdeklődés a bélflóra iránt, úgy vált egyre népszerűbbé a megszokott hazai savanyúságok mellett a kimchi is, ami Ázsiában nem számít újdonságnak – sőt, lassacskán már itthon sem –, hiszen évszázadok óta a koreai gasztronómia egyik legalapvetőbb élelmiszere.

A csípős, főként erjesztett káposztából készült savanyúságról régóta tudjuk, mennyire egészséges – ám egy új dél-koreai tanulmány szerint a kimchi szuperereje túlmutat a bélflórán, és képes lehet célzottan támogatni az immunrendszer működését is.

A kimchi immunvédő szerepe

A kutatók 13 túlsúlyos felnőttet vizsgáltak. A résztvevőket három csoportra osztották: míg az első csoport placebót, addig a második és a harmadik kétféle, szárított kimchiből előállított kapszulát kapott. A két kimchitípus abban különbözött, hogy az egyik természetes környezeti mikrobák, a másik pedig szelektált baktériumkultúrák segítségével erjedt. A napi adag nagyjából 30 gramm friss kimchi hatásának felelt meg.

A kimchi probiotikumokban gazdag, fermentált étel, amely támogatja az emésztést, erősíti a bélflórát, és az anyagcserét is serkenti (fotó: Canva)

A 12 hétig tartó vizsgálat elején és végén levett vérmintákat olyan módszerrel elemezték, amely az egyes immunsejtek aktivitását mutatja a teljes átlagérték helyett. Vagyis így egy sokkal részletesebb, sejtszintű képet kaphatunk arról, hogyan reagál az immunrendszer.

Kapcsolódó: három díjnyertes, magyaros kimchi

Azt mindenki tudja, hogy a kimchivel csak jól járhatunk, ám arra még a kutatók sem számítottak, mekkora hatással lehet az immunrendszerre. Kiderült ugyanis, hogy a savanyú káposzta koreai rokona sejtszintű változásokat is előidézhet, célzott módon hatva ezzel a szervezet védelmi rendszerére.

• A kimchi elsősorban az antigénprezentáló sejtek (APC-k) aktivitását növelte – ezek olyan immunsejtek, amelyek felismerik a kórokozókat, és az antigénekre adott válasz kialakításában játszanak fontos szerepet. A legtöbb immunsejt nem reagált különösebben, vagyis az immunrendszer teljes aktivitása helyett a kimchi kifejezetten a sejtes immunválasz működésében központi szerepet játszó T-limfocitákat célozza meg.
• A kimchi továbbá olyan gének aktivitását is fokozta, amelyek más immunsejteket támogatnak a fertőzésekkel szembeni védekezésben. Mindezt ráadásul anélkül, hogy gyulladásokat okozna.

És ez miért is lényeges? Fontos tudni, hogy az immunrendszer egy különösen bonyolult, kényes struktúra, ami könnyen felborulhat. Gondoljunk csak a normáltól eltérő működési mechanizmusokra, például a túlzott reakciókészségre, ami betegségeket, erősebb gyulladásokat és allergiás panaszokat is előidézhet.

Ezért is fontos, hogy az immunrendszer kiegyensúlyozottan működjön, és a megfelelő helyen, megfelelő időben reagáljon az esetleges fertőzésekre. A kutatók szerint a kimchi pedig épp ezt a folyamatot, azaz a védekező mechanizmus finomhangolását segíti elő a szervezetben.

Dióhéjban:

úgy tűnik, a közkedvelt koreai savanyúság hatékony és erős, de nem túlzó immunválaszt eredményezhet.

Mindkét fermentációs eljárással készült kimchipor hasonló eredményt mutatott, bár a szelektált baktériumkultúrák segítségével előállított változat némileg erőteljesebbnek bizonyult. (A placebót szedő csoportban nem mértek érdemi változást.)

A változatosság a kulcs

A molekuláris eredmények arra engednek következtetni, hogy a fermentált élelmiszerek nemcsak a bélflóránkra, hanem még az immunfunkcióinkra is hatással lehetnek. Azt azonban fontos kiemelni, hogy a kutatás nem tényleges egészségügyi eredményekre, hanem elsősorban sejtszintű változásokra fókuszált. Tehát egyelőre még nem lehet biztosan tudni, hogy önmagában a kimchi fogyasztása valóban képes lehet-e csökkenteni a fertőzéseket és a gyulladásokat a mindennapi életben.

Nem beszélve arról, hogy a hatás nagyban függ a jelenlévő mikrobáktól, a fermentáció módjától és az egyén saját bélflórájától is. A kutatók szerint ezért sem érdemes csak és kizárólag egyféle fermentált élelmiszert fogyasztani, hiszen a kefir, a joghurt, a savanyú káposzta, a kovászos uborka, a miso, a kombucha és a kimchi más-más mikroba-összetétellel rendelkezik, ami a szervezet működésére nézve előnyösebb lehet, mint egyetlen típusú élelmiszerre hagyatkozni.

Ez is érdekelhet: Sós, édes, keserű, savanyú – a hosszú élet csípős kis koreai titka

Kiemelt kép: Unsplash/Frames For Your Heart