A kanapén pizsamában vásárolni tagadhatatlanul kényelmesebb, mint az üzleteket járni az ünnepi tumultusban. A neten óriási a választék, a webshopokban olyan termékekhez is hozzájut az ember, amit a lakóhelyén esélye sem lenne beszerezni, nem beszélve arról, hogy pár kattintás, és látjuk, ki, mennyiért adja ugyanazt.
Időt spórolunk meg, amellett, hogy mindvégig ott van a fejünkben: ha nem érkezik meg az áru, vagy nem felel meg, esetleg hibás vagy teljesen másképp néz ki, mint a fotón, 14 napon belül visszaküldhetjük. Sőt, el is állhatunk a vásárlástól.
De mi van, ha a jogainkat nem tudjuk érvényesíteni?
Ha az eladó nem válaszol a megkeresésünkre vagy elutasítja a kérésünket?
Vigyázat, kamu webshop!
– Ez esetben jobban tesszük, ha azonnal felhívjuk a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének tanácsadó szolgálatát a 06-80-496001-es ingyenes telefonszámon – tanácsolja dr. Kiss-Benedek Damarisz, az egyesület jogásza –, és megkérdezzük, mit tehetünk. A vásárlónak törvénybe foglalt jogai vannak, és az eladónak ezeket minden körülmények között be kell tartania.
Ha erre nem hajlandó, és a fogyasztó ezt email-váltással igazolni tudja, kérelmet nyújthat be a Békéltető Testülethez, ami egy ingyenes alternatív jogi fórum –még nem a bíróság! –, amely érvényt szerez a jogainak. Jelenleg nyolc Békéltető Testület működik az országban, és áll a fogyasztók szolgálatára.
Kapcsolódó: Így lehetnek az idősebbek is biztonságban a neten
Az eladó köteles együttműködni a testülettel, különben a Fogyasztóvédelmi Hatóság megbírságolja. Természetesen ehhez az kell, hogy a fogyasztó meg tudja mondani, kinél vásárolt.
Tehát mielőtt fizetett, megnézte, mi a cég neve, székhelye, adószáma.
Mert előfordulhat, hogy ál-webshopról van szó, azaz nem áll mögötte valós eladó, csak a pénzt akarták kicsalni tőlünk, és mire észbe kapunk, az üzlet már el is tűnt. Különösen veszélyes ez a közösségi oldalakon hirdetők, esetleg külföldi illetékességű internet áruházak esetében. Utólag hűlt helyüket találjuk, és egy Facebook vagy Instagram oldalt lehetetlen lenyomozni.
Fizetés előtt tájékozódjunk!
A jogász felidézi egy idős hölgy esetét, aki nemrégiben fordult hozzájuk. Az unokáinak vásárolt gyerekruhákat, mert némelyiken akár 70 százalékos árengedmény is volt, és bankkártyával fizetett. Ám a kiszállított csomagban csupán használhatatlan rongyokat talált. Hiába reklamált, és végül az egyesülethez fordult, de sajnos nem tudtak neki segíteni, mert az eladó addigra törölte a közösségi oldalát. A fizetést megelőzendő érdemes tehát tájékozódni a kiválasztott webshopról.
Kapcsolódó: Kamu nyereményjátékok – így vernek át minket a „különleges ajánlatokkal”
A független fórumok kommentjeiből sok minden kiderülhet, és információt kaphatunk a termékek minőségéről is.
Legyünk bizalmatlanok, tanácsolja a jogász, akkor kevésbé csalódunk.
Vásárlás előtt olvassuk el az Általános Felhasználói Feltételeket és az Elállási Tájékoztatót! Ezekben esik szó a fizetési és szállítási költségekről, a szállítás feltételeiről, határidejéről, valamint a visszaküldés módjáról, valamit arról, hogy jogunk van a terméket 14 napon belül indoklás nélkül visszaküldeni. Ha ezek nincsenek megadva, álljunk el a vásárlástól!
Mi az, ami eleve gyanús lehet?
Kis körültekintéssel megóvhatjuk magunkat az online átverésektől (Fotó: Getty Images)
- Ha nincs feltüntetve cégnév, lenyomozható székhely, adószám.
- Amennyiben az elállási jog nincs benne a felhasználói szerződésben.
- Ha nem találunk vásárlói értékeléseket a fogyasztói fórumokon.
- 70 százalékos akció? Lgeyen gyanús! (Kicsi az esélye, hogy ez valóságos leárazás.)
- Ha külföldi az eladó, különösen, ha EU-n kívüli.
- Ha sürgetnek: „utolsó darab”, „már csak két termék raktáron”, „nyertél”, stb. Ezt az agresszív eladói magatartást hívják tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak.
Mit tegyünk, ha mégis megkárosítanak?
Először mindig az eladót keressük, lehetőleg írásban, hogy a levélváltásnak nyoma maradjon. Írjuk le, mikor rendeltük a terméket, mi a probléma vele, és mit kérünk: javítást, cserét, árleszállítást vagy egyszerűen csak el szeretnénk állni a vásárlástól, azaz visszakérjük a pénzünket. Várjunk írásos választ ésszerű határidővel. A magyar jog előírja a vállalkozások panaszkezelési kötelezettségét és az írásbeli válaszadást 30 napon belül!
Ha egyértelművé válik, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról vagy csalásról van szó, bátran tegyünk bejelentést a Fogyasztóvédelmi Hatóságnál. A kormányhivatal nem a mi pénzünket fogja behajtani, hanem a jogsértő céget bírságolja meg, és kötelezi jogkövető magatartásra.
Lehet, hogy egy email-váltás elég lesz ahhoz, hogy a probléma elsimuljon, de ha hónapokig tartó eljárás lenne is belőle, a végén azt fogjuk érezni, erkölcsi elégtételt szereztünk. Arról nem beszélve, hogy ha a tilosban járó eladó egyszer megüti a bokáját, legközelebb remélhetőleg nem fog visszaélni a vásárlók bizalmával. Ha pedig sok pénz forog kockán, vagy egyértelmű, hogy szándékos csalásról van szó, tegyünk feljelentést a rendőrségen!
Adathalászok reszkessetek!
Apropó bizalomvesztés! Dr. Ormós Zoltán ügyvéd, internet jogász felhívja a figyelmet arra, hogy a tisztességes vállalkozások sem örülnek a kamu webshopoknak, mert ezek hamar aláássák a fogyasztók bizalmát. És az ostor a közép-és kisvállalkozókon, webshop-tulajdonosokon csattan. A legnagyobb webáruházaknak nem kell bizonygatniuk a hitelességüket, de a kicsiknek vigyázniuk kell a renoméjukra. A csalások megfékezése tehát közös érdek.
– Különösen érvényes ez az adathalász visszaélésekre – hangsúlyozza szakértőnk. – Mivel a műfaj alapvetően a bizalmon alapszik, hiszen például bankkártyás fizetésnél megadjuk a kártyánk minden adatát, valamit a nevünket, ennél több pedig nem kell ahhoz, hogy valaki lehívja a kártyán lévő összes pénzt a folyószámlánkról, ne adj’isten még hitelt is vegyen fel vele, könnyen előfordulhat, hogy adathalászok áldozatául esünk. Különösen veszélyes bankkártyaadatokat e-mailben megadni!
Kapcsolódó: Ezek a leggyakoribb banki átverések a neten
Szerencsére ma már egyre inkább terjed a kétlépcsős azonosítás – az EU területén bejegyzett webshopokban online vásárlás esetén kötelező az erős ügyfélhitelesítés –, és ez megnehezíti a folyószámlákhoz való hozzáférést. Én azonban továbbra is a bankkártyás fizetésre biztatom a vásárlókat!
Mert, bár ezt nem verik nagydobra, a bankoknak „chargeback”, azaz visszafizetési kötelezettségük van online vásárláskor felmerülő problémák esetére.
Elkülönítenek egy biztonsági alapot, amiből ilyen esetekben az ügyfeleiket kárpótolják. Azaz, ha az ügyfélnek írásbeli bizonyítéka van arról, hogy hol, mikor, mit vásárolt, és azt nem kapta meg vagy másfajta visszaélés áldozata lett, a bank visszafizetheti a pénzét, és majd ő hajtja be az eladón az összeget utólag.
A másik megoldás az, ha az utánvétes fizetést választjuk, azaz csak akkor fizetünk, ha kézhez kaptuk a megrendelt terméket. Nemrég született egy jogszabálymódosítás, miszerint a webáruházaknak kötelességük biztosítani a készpénzes fizetést a vásárlóknak. Az online-vásárlás remek lehetőség, de körültekintően kell eljárni!
Kiemelt kép: Getty Images
