Magyarország légterén naponta több ezer repülőgép halad át, és ez a szám évről évre nő. Igaz, hogy az itt közlekedő repülőgépek 80 százaléka csupán átrepül a fejünk felett, de az égi útvonalak leterheltségét ezek a járatok ugyanúgy befolyásolják, mint a tőlünk induló és az ide érkező gépek. A HungaroControl adatai szerint a július és az augusztus a legforgalmasabb időszak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ekkor havi szinten több mint 100 ezer légi járművet kezelnek a budapesti légiforgalmi irányítók.

Nyaranta csak a charter járatok miatt háromszorosára nő a reptér forgalma – már önmagában ez elég ahhoz, hogy nehéz legyen a menetrendet tartani.

– A légi közlekedést úgy kell elképzelni, mintha az autópályán szeretnénk besorolni az autónkkal a mellettünk robogó kocsik közé – mondja Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója. – Amikor adódik egy kis rés, be tudunk hajtani, és felvesszük a haladás tempóját. Ezt a rést a polgári légi forgalomban „slot”-nak hívják – ez mutatja, hogy mikor indulhat vagy érkezhet egy repülő, amit a menetrend, a légtér telítettsége, illetve a biztonságos le- és felszállás feltételei határoznak meg. Késések már csak abból is adódhatnak, hogy ezeket a slotokat öt-tíz perccel eltolják a légi irányítók, mert szeretnék elkerülni egyes légterek túlterhelését.

A nagy sztrájkokat Francia- és Németországban valóban mindig a nyári időszakra időzítik a reptéri dolgozók, és ezek utazók millióit érintik, főleg, ha a német vagy a francia légteret is lezárják miattuk.

A légi közlekedés munkaerőhiánya szintén egész Európát érinti, ebből következően korlátozott az európai légterek áteresztő-kapacitása.

– Sok szempontból idén Magyarországon sokkal jobb a helyzet, mint tavaly – hívja fel a figyelmet szakértőnk. – A hazai légiirányítás tudta növelni a dolgozók létszámát, és a Budapest Airporttal, illetve a Wizz Air légitársasággal együttműködve, néhány strukturális változást életbe léptetve, a hazai légteret hatékonyabban irányíthatóvá tették. Például tavaly nyáron 5:55 és 6:30 között indult el Budapestről az első hullám, azaz több mint huszonöt repülőgép.

Idén széthúzták ezt az időszakot, így 5:00 és 6:50 között indulnak a gépek, tehát a reggeli forgalom kezelésével megbízott dolgozóknak több idejük lett a járatok felkészítésére, ezért nem csúsznak meg, nem generálnak már itt késéseket. Kétségtelen, hogy a Budapestről induló és ide érkező járatok forgalma a tavalyihoz képest nőtt, de a késések percben kifejezhető száma nem emelkedett ezzel egyidejűleg. Tapasztalhatók késések, ám nem olyan mértékben, mint 2024-ben.

A hátszél akadály is lehet

Július elején egy brutális lehűléssel, 130 km/órás szélviharral érkezett Magyarországra egy hidegfront. A vihar egyrészt megrongálta a reptér épületeit, több járat nem tudott elindulni, leszállni, a kifutópályákat biztonsági okokból le kellett zárni.

Ilyen és ehhez hasonló szélsőséges időjárási jelenségek a jövőben is várhatóak, hiszen a hidegfrontok egyre keményebben törnek be a száraz, meleg időszakok után.

Arra is számíthatunk, hogy bár Budapesten napos, tiszta időben szállunk be a gépbe, lehet, hogy fél órát a kifutópályán várakozunk, mert a légtérben vagy a célországban olyan zivatar tombol, ami miatt a gépünk nem kap felszállási engedélyt.

– Tavaly a késések igen nagy hányadát okozta az, hogy már júniusban felváltva küzdöttünk a kánikulával és a viharokkal – folytatja Varga G. Gábor. – Ha épp nem repültünk, ebből csak annyit észleltünk, hogy leszakadt az ég, félórát zuhogott, majd elállt. A levegőben viszont ezt komolyan kell venni. 2024-ben jóval több olyan zivatarzóna alakult ki felettünk már júniusban, ami miatt jelentősen korlátozni kellett a magyar légtér forgalmát, és ebből alakultak ki dugók, késések. Ha túl erős a szél, akkor az utasok beszállítását is el kell halasztani, mert veszélyes lehet a betonról, lépcsőn beszállni a gépekbe. Ritkán, de előfordul, hogy az időjárás miatt a gép repülhetne, de az utasokat nem tudják a repülőhöz juttatni, és ezért kell várni.

Reptéri várakozáskor érdemes a járatunkkal kapcsolatos hiteles adatok miatt a repülőtér és a légitársaság honlapját figyelni (Fotó: Canva)

Az időjárás okozta problémák között említhetjük még az erdőtüzeket is, amelyek füstje akadályozhatja a látási viszonyokat a repterek körül. Sőt, az még gyakoribb, hogy a repülőterek környékén élő nagy testű madarak – akár a tűz miatt – erősebben mozgolódnak, és sajnálatos módon összetalálkoznak a gépekkel. Egy ilyen ütközés problémát okozhat a repülőgépekben is, és ha kényszerleszállást kell végrehajtani, vagy műszaki okok miatt átvizsgálni a géptestet, az egyértelműen késéhez vezet.

Zsúfoltság a felhők felett

Sokkoló adat, miszerint 2025-ben várhatóan ötmilliárd légi utast regisztrálhatnak év végéig – azaz még soha nem utaztunk annyian repülővel, mint idén. Ezzel párhuzamosan körülbelül tizenöt százalékkal nőtt az európai légtér leterheltsége a tavaly nyárihoz viszonyítva, ami szintén jelentős szám – erősíti meg szakértőnk.

Ennek oka, hogy jóval több járat közlekedik például a Közel-Keletről az Egyesült Államokba, vagy Kínából a korábbinál határozottan több turista indul útnak, és repül Európán keresztül. Az ukrán-orosz vagy az iráni-izraeli konfliktus miatt sok légi útvonalat módosítottak a térségben – ez ugyancsak hatással van az európai zsúfoltság kialakulására, és a magyar utazók is megérezhetik.

Létezik stresszmentes repülés?

– Szerintem akkor repülhetünk viszonylag nyugodtan, ha felkészülünk a várható fennakadásokra – javasolja Varga G. Gábor. – Egyrészt ne lepődjünk meg, ha a nyári utazások alkalmával akár két-három óra várakozásban is részünk lehet. Ha nem lesz, akkor pozitívan csalódhatunk. A másik, hogy – ha megtehetjük – ne számoljuk ki fillérre a nyaralásra szánt pénzünket.

Legyen annyi tartalékunk, hogy adott esetben még egy éjszakányi szállást, étkezést ki tudunk fizetni külföldön.

Ha szervezett úttal megyünk, az utazási iroda általában gondoskodik a járattörlések miatt a reptéren vagy a szálláson ragadt utasokról. De ha egyénileg utazunk, akkor csak magunkra számíthatunk, és a légitársaság maximum utólag térítheti meg a költségeinket, ha kérvényezzük. Különösen igaz ez arra az esetre, ha késő esti járattal térnénk haza. Ez vonzónak tűnhet, mert van még egy teljes napunk, strandolhatunk vagy várost nézhetünk, ám ebben a képletben az is benne lehet, hogy a késő esti járatból kora hajnali lesz.

Van hova fordulni

Ha egy reptéren várakoznunk kell, a legrosszabb érzések egyike, amikor nem jutunk információhoz, nem tudjuk, mire számítsunk. Szakértőnk szerint ilyenkor érdemes a járatunkkal kapcsolatos hiteles adatok miatt a repülőtér és a légitársaság honlapját figyelni, illetve a Flightradar24 alkalmazást. A földi személyzetet kérdezgetni gyakorlatilag felesleges, mert ők jóval kevesebbet fognak tudni.

A tavalyi káoszos időszakban a budapesti reptéren létrehoztak úgynevezett Care Zone-okat („segítő zónákat”), ahol az extrém késések miatt várakozókat felkészült, empatikus munkatársak fogadták. Ez az – európai szinten is ritka – kezdeményezés bevált, ezért idén is lehet hozzájuk fordulni. Szükség esetén szendvicset, vizet, takarót, fekvő- és töltőhelyet, a kisgyerekeseknek pedig pelenkát, bébiételt és törlőkendőt biztosítanak.

Kiemelt kép: Getty Images