A Vas vármegyei Kőszeg már a kora középkorban városi oklevelet kapott, de a térképre igazán 1532-ben került fel. Amikor I. Szulejmán megindult Bécs ellen, Jurisics Miklós várkapitány és maroknyi csapata megvédte a várost, megakadályozva ezzel, hogy a török elfoglalhassa a Nyugat-Dunántúlt és az osztrák fővárost. Ezek voltak az utolsó izgalmak Kőszeg történelmében.
Mivel a háborúk és további felfordulások elkerülték, a város meg tudott maradni eredeti szépségében. Kőszegnek később is jó gazdái voltak: az 1970-es években felújították a történelmi városmagot. Nem véletlenül lett tehát az osztálykirándulások célpontja.
Várkör
Az ember biztosra megy, miután két és fél órás, nem túl hosszú autóút után megérkezik a fővárosból. A vár mellett parkolok le – a parkolóban ingyenes és tiszta nyilvános mosdó található –, és besétálok a középkori épületbe. Helyén egykor cölöpvár állt, a mai falakat pedig a tatárjárás után kezdték kiépíteni. Két részből áll: elővárból és belső várból. Vizesárkai ma szárazak, de egykor belevezették a Gyöngyös patak vizét.
A júniusi forróságban, hétköznap csak kevesen lézengenek a szép falak között. Egyből a toronyba veszem az irányt, ahonnét nagyszerű a panoráma a négy égtáj felé. Harang is van, meg is kondíthatja a látogató. Én is így teszek, egy szintén ott tartózkodó svájci házaspár – inkább kisebb, mint nagyobb – örömére. A párral aztán a torony aljában találkozom megint: a kihelyezett kalodákban fényképezkednek, majd kedvesen engem is bezárnak az egyikbe, és lefotóznak.
A férfi közben azt imitálja, hogy elrohan a fényképezőgépemmel. Még jó, hogy csak poén. Még együtt nézzük meg a várban a történelmi kiállítást, aztán eltűnnek a kisváros zegzugos utcáin. A várudvaron mobilnézőtér jelzi, hogy dübörög a 2025-ös nyári szezon: vígjátékokra, musicalekre és egyszemélyes előadásokra is váltható még jegy a történelmi kulisszák közé.
Kapcsolódó: 5 kultikus hazai kirándulóhely, amiért már a nagyszüleink is odáig voltak
A vár után a néhány lépésnyire található Jurisics térre sétálok. Aztán leülök, és csak bámulom a középkori épületeket, az apró részleteket. Bárhová tekint az ember, lát valami izgalmas építészeti megoldást, történelmi emléket. A teret magát nem is olyan régen, 2012-ben felújították, ezért aztán meglepően jó állapotú szinte minden épülete. Kezdve a hatalmas Hősök kapujával, amit ugyan 1932-ben építettek – a nevezetes várvédés négyszázadik évfordulójára –, de szépen illeszkedik a történelmi miliőbe.
A legrégebb óta működő magyar városháza
A pirosban és krémszínekben játszó Városháza a 14. században épült, és az egyetlen olyan épület Magyarországon, amely mind a mai napig ugyanezt a funkciót tölti be. Mellette sejtelmes sikátor nyílik és visz el a Várkör – egy, a várat ölelő körút – széléig: az ilyen szűk járatokra azért volt szükség, hogy ostrom idején gyorsan el lehessen érni a városfalakat. Az említett járatban megtekinthető a város idővonala, történelmi eseményekkel, és az itt élt híres személyiségekkel.
Akit a gyógyszerészet hoz lázba, meglátogathatja az Arany Egyszarvú Patikamúzeumot – ennek még látványos gyógynövényes kertje is van. A Jurisiscs téren emelkednek a templomok. A legrégebbit, a gótikus Szent Jakab-templomot éppen renoválják, de a Szent Imre-templom barokk belsejét meg lehet csodálni. A város legmagasabb épületét, az ötvenhét méter magas tornyú Jézus szíve plébániatemplomot szintén felújítják – hamarosan ez is látogatható.
A Szulejmán-tetőtől a Csónakázó-tóig
Van itt azonban valami, amit fantasztikusan felújítottak, és meg is lehet nézni: a zsinagóga. Az 1856-ban épült romantikus stílusú épület majdnem az enyészeté lett, de 2021-re teljes szépségét visszanyerte. Felújították a rabbiházat és az iskolát is. A kertben olajfák, a zsinagógához vezető utat pedig dúsan növő levendulás keretezi. Az épület kitűnő akusztikája miatt zenei rendezvényeknek is teret ad.
Levendulás vezeti fel a példaértékűen felújított zsinagógát
Nemcsak a zsinagógába nem jutottunk el az osztálykiránduláson, de rengeteg egyéb helyen sem voltunk. Kőszeg annyi látnivalót kínál, hogy nehéz válogatni, hol időzzünk el hosszabban. Felautózom, aztán felgyaloglok a Szulejmán-kilátóba, ahonnét az egész város betekinthető. A kilátás pazar – még annak ellenére is, hogy belelóg néhány villanyvezeték. A legenda szerint I. Szulejmán innen nézte végig a török ostrom kudarcát.
Kapcsolódó: A Rám-szakadék hazánk legizgalmasabb kirándulóhelye, de nem való mindenkinek
Pedig a török hetvenezres hada állt szemben néhány száz végvári vitézzel és hétszáz, a várba menekült jobbággyal. A hősies helytállás feltartotta a törököt, így Bécs alatt már felkészült keresztény zsoldoshasdereg várta őket, és vissszaverték a támadást. A kilátó körül bájos szőlőültetvények húzódnak – nem messze még becsületkasszás büfé is működik szörpökkel és házi kekszekkel. Ha innen kicsit tovább gyalogolunk, elérjük az Ördögárkot, amelynek szűk, sziklás völgyében földrajzi ismeretekre tehetünk szert – és visszagyalogolhatunk a városba.
