Anya lelkesedett, közben a fiára tuszkolta az alig használt, szép és meleg Nike dzsekit. Csakhogy Marci ellenállt, közben aggódva nézett körül az iskola előterében, vajon ki látja ezt a számára kínos jelenetet. Sajnos sok osztálytársa igyekezett az öltöző felé – jól megbámulták a dzsekipróbát –, az osztályterem ajtajában Magdi néni, a negyedik bé tanítónője állt, és együttérzőn figyelte Marcit, amint lángoló fülekkel hámozza le magáról a dzsekit, megköszöni, aztán zavartan átnyújtja Zsombor anyukájának, mert neki szűk, hiszen nagyobb a kisfiánál. Nem vagy nagyobb, csak magasabb, szúrt felé Zsombor, akinek elege lett édesanyja jótékonykodásából, és bevágtatott az osztályba.

Az első szünetben Magdi néni valahogy Marci mellé keveredett az udvaron, és csöndesen érdeklődött, miért nem tetszett a piros dzseki. Ez nagyon gáz, mormogta Marci, az én anyukám sokat dolgozik, persze nem keres sok pénzt, de eddig mindig tudott nekem kabátot venni, pedig apukám messze, Németországban dolgozik.

Segítünk anyukádnak mi, ketten, titkosan, jelentette ki Magdi néni, és kérte, hogy napközi után várja meg őt Marci az iskola előtt.