A női termékenység az idő előrehaladtával csökken, a tudomány ennek késleltetésére még nem talált megoldást. Arra azonban vannak módszerek, hogy átverjük a természetet, és negyven év felett harmincéves kori esélyeinkkel essünk teherbe. A viszonylag újnak számító vitrifikációs eljárással kapcsolatos tudnivalókat Lebedi Réka gyűjtötte össze.

Előfordulhat, hogy egészségügyi okokból, a partner hiánya vagy karrierálmaink miatt termékenységünk csúcsán nem állunk még kés zen a gyerekvállalásra. Ilyen esetben jelenthet megoldást a petesejtfagyasztás, amely Nyugat-Európában és az USA-ban a pénztárca méretétől függően kedvelt alternatíva, hazánkban azonban még csak a kezdeti lépéseknél tartunk.

Egészségügyi vagy szociális okból?

Magyarországon a nem egészségügyi okból végzett fagyasztást egyelőre nem szabályozzák, éppen ezért a klinikák nem is végeznek ilyet.

„A jelenleg hatályos szabályozás szerint csak súlyos megbetegedések esetén van jogi lehetőségünk petesejtjeink saját célra történő lefagyasztására – mondja dr. Élő Eleonóra egészségügyi szakjogász.

– Ezek közé tartoznak a daganatos megbetegedések, ha a páciens állapota sugárkezelést vagy kemoterápiát igényel, az olyan genetikai mutációk, amelyek miatt fiatalkorban magas a petefészek- vagy emlőrák rizikója, és ezért a petefészek eltávolítására lehet szükség, vagy súlyos endometriózis esetén. Emellett a beavatkozás elvégezhető fokozottan veszélyes vagy egészségkárosító

munkakörben foglalkoztatott személyeknél, például sugárártalomnak kitett munkavállalóknál, ha a munkavégzésből eredő kockázatok a termékenységet veszélyeztetik. Végül sor kerülhet rá lombikbébi-program keretében, ha a beavatkozás során nem ültetik be valamennyi leszívott petesejtet.”

Pedig létezik más, nem egészségügyi ok is, amely indokolhatja petesejtjeink lefagyasztását. Egy 2018-as, a Yale Egyetem kutatói által folytatott, összesen százötven amerikai és izraeli nő bevonásával készült kutatás eredményei szerint a megkérdezettek nyolcvanöt százaléka egyedülállóként vett részt az eljárásban, és a legtöbben azért döntöttek a petesejtfagyasztás mellett, mert a harmincas éveik vége felé közeledve nem találtak párt maguknak.

A gyakran hangoztatott karriercélok az utolsó helyen álltak a szolgáltatást igénybe vevő szinglik motivációinak a körében. A párkapcsolatban élők többsége arra hivatkozott, hogy párjuk nem áll még készen a gyerekvállalásra, illetve gyakran a kapcsolat bizonytalansága sarkallta a nőket alternatív megoldások keresésére.

A szociális okból történő fagyasztás révén válhatna lehetővé nálunk is, hogy például egy negyvenöt éves nő harmincöt éves kori esélyekkel essen teherbe, ha ennyi idős, amikor a petesejtjeit lefagyasztotta.

„Talán amiatt, mert Magyarországon is megfigyelhető a gyermekvállalás kitolódásának tendenciája részben a fent említett okok miatt, a nemrég megjelent Egészségügyi Közlöny már irányelvi szinten tartalmazza, hogy hazánkban is lehetővé váljon egészséges hölgyek számára, hogy termékenységük megőrzése céljából fagyasszanak le petesejteket – mondja dr. Vereczkey Attila meddőségi specialista, szülész-nőgyógyász főorvos, a Versys Clinics orvosigazgatója.

– Ezt a nők reprodukciós autonómiája, valamint a férfi ak és nők közötti egyenlő helyzet megteremtése szempontjából is üdvözlendőnek tartom, hiszen a férfiak évtizedek óta fagyaszthatnak le szociális célból hímivarsejteket.”

Mínusz százkilencvenhat fokon

Az eljárást mindig több konzultáció, alapos vizsgálatok és felvilágosítás előzi meg, amely során mindent megtudhatunk a menetéről és a kockázatokról.

„A petesejtfagyasztás szigorú szakmai protokoll szerint zajlik – magyarázza a főorvos. – A szükséges vizsgálatok elvégzését követően a pácienst mindenről tájékoztatjuk, amit az eljárásról tudnia kell, és akkor vágunk bele, ha ahhoz írásbeli beleegyezését adja. A folyamat tíz–tizenkét napos gyógyszeres stimulációval kezdődik, amely a menstruációs ciklus bármelyik napján elkezdhető.

Ez rákos betegeknél fontos lehet, hiszen előfordul, hogy a sugárkezeléssel vagy kemoterápiával nem lehet heteket várni. Ha azonban szociális célból végezzük a beavatkozást, érdemes kivárni a menstruáció kezdetét. Amikor a hormonkezelés eléri a célját, enyhe altatásban, tűvel szívjuk le az érett petesejteket, amelyek a fagyasztási laboratóriumba kerülnek. Az egész műtét tíz– tizenöt percet vesz igénybe.

A fagyasztást a legmodernebb, vitrifikációs eljárással végezzük, ez azt jelenti, hogy szinte a másodperc törtrésze alatt mínusz százkilencvenhat fokra hűtjük a petesejteket, és ezen a hőfokon tároljuk. Erre azért van szükség, mert lassabb fagyasztás esetén a petesejt magas víztartalma miatt kristályok képződhetnek, ami tönkreteheti a sejtszerkezetet. Amikor pedig visszaültetjük, előtte megtermékenyítjük, tehát érett petesejtet szívunk le, de embriót ültetünk vissza.”

Dr. Vereczkey Attila arra is felhívja a figyelmet, hogy az eljárás nehézsége és a petesejt speciális tulajdonságai miatt érdemes tíz–tizenöt, harmincöt év felett akár húsz petesejtet lefagyasztani, ha később legalább egy kisbabát szeretnénk. „Az, hogy egy hölgy egyszerre hány petesejtet tud adni, főleg az egészségi állapotától és a korától függ.

Az idő előrehaladtával és az egészség romlásával a kóros, megtermékenyülésre képtelen petesejtek aránya nő, harmincöt éves korban ez körülbelül ötven százalék, míg negyvenöt évesen már akár kilencvennyolc százalék is lehet – mondja. – Ezért szociális célú fagyasztás esetén nem mindegy, hány évesen dönt valaki az eljárás mellett. Nemrégiben bebizonyosodott, hogy egy tizenöt–húsz éves fiatal lánynál a kromoszómahiba majdnem olyan magas, mint egy negyvenéves hölgynél.

Tehát húszéves korig a hibaszázalék magas, majd húsz és harmincöt között csökken, harmincöt felett pedig újra növekedni kezd. Ebből arra következtethetünk, hogy a szociális célú fagyasztás legideálisabb esetben huszonöt és harmincöt éves kor között javasolt, így lehet a legnagyobb esélye a későbbi gyermekvállalásnak.”

A fagyasztott petesejtek a jelenlegi magyar jogszabályok szerint tíz évig tárolhatók, ennyi ideig dönthetünk a felhasználásukról. A tízéves időtartam nemzetközi szinten is elfogadott, így vélhetően a szociális célú fagyasztás lehetővé tételét követően sem változna.

„A levett petesejtekkel kapcsolatos leglényegesebb jogosultság az, hogy saját célra történő későbbi felhasználásra letétbe helyezhetjük – hangsúlyozza dr. Élő Eleonóra. – Egyéb feltételek betartása mellett a fagyasztott petesejteket meghatározott rokonsági fok fennállása esetén konkrét személy számára vagy anonim módon el is adományozhatjuk, de meg is semmisíttethetjük, esetleg felajánlhatjuk kutatási célra. Amennyiben a páciens erről nem rendelkezik, a határidő lejárta után a tároló intézmény megsemmisíti a petesejteket.”

Szövődmények nélkül

A beavatkozás hátránya, hogy a költségei elég magasak, a kezelés körülbelül háromszáz–ötszázezer forint, ha sok a fagyasztandó petesejtek száma, akkor még több. A tárolás költsége ennél kevesebbe kerül, évi húsz–huszonötezer forinttal érdemes számolni.

Dr. Vereczkey Attila szerint a vitrifikációs petesejtfagyasztás ma már rutineljárásnak minősül, így nem jelent különösebb kockázatot.

„A tudomány megosztott a fagyasztásos eljárásokat illetően, nincsenek azonban olyan kutatások, amelyek azt igazolnák, hogy a beavatkozás veszélyes lenne – magyarázza. – A gyógyszeres kezelés nem jár jelentős mellékhatásokkal, nem okoz olyan betegséget, amely miatt aggódnunk kellene. Más hormongyógyszerekhez hasonló mellékhatások, például elhízás, szőrösödés, hajhullás, szintén nem várhatók.

A műtéti beavatkozás kockázata elenyésző, az altatás nagyon enyhe, a tűt pedig ultrahangvezérléssel irányítjuk, így milliméteres pontossággal megállapíthatjuk a helyét, minimálisra csökkentve a rizikót. Klinikánkon huszonöt éve végzünk ilyen beavatkozásokat, és nem tudok olyan okot mondani, ami miatt egyáltalán nem tanácsolnám valakinek. A legjobb bizonyíték erre, hogy a legsérülékenyebb fizikai állapotban lévő embereken, rákos betegeken is végezzük az eljárást, és eddig soha nem találkoztunk komoly szövődménnyel.”

A siker vonatkozásában azonban már nem ennyire egyértelmű a kép, a fagyasztással sem biztosíthatjuk százszázalékosan a gyermekáldást.

„A petesejt magas víztartalma miatt annak lefagyasztása technikailag nagyon nehéz, így általában negyven– ötven százalékos sikerrel számolnak, ami a jobb klinikákon eléri a hetven százalékot, de ez csak a felolvasztási ráta. Hogy ebből milyen arányban születik majd kisbaba, az attól függ, hány petesejtet fagyasztottunk le, és hány éves volt a hölgy, aki kérte.

Például ha egy negyvenhárom éves hölgy öt petesejtet fagyasztott le, akkor a beavatkozás valószínűleg nem lesz sikeres. Ha viszont egy harminckét éves nő fagyasztott le tizenöt petesejtet, abból akár két-három baba is megszülethet, de egy szinte biztosan – mondja az orvos.

– Összességében az eljárás veszélytelen, a szociális célú petesejtfagyasztást pedig azért támogatom, mert hozzájárulna ahhoz, hogy a férfiakhoz hasonlóan a nők is sokáig megőrizhessék a termékenységüket, ezáltal azoknak is esélye legyen a gyermekáldásra, akiknél különböző szociális, lelki vagy egészségügyi okok miatt nem jöhet szóba a babavállalás fertilitásuk csúcsán.”

Az eljárásról pro és kontra

Előnyök:

• Elősegítheti a nők reprodukciós szabadságát és csökkenti az időnyomást
• Jó lehetőség azoknak, akik morális okokból elfogadhatatlannak tartják az embriófagyasztást
• Hozzájárulhat a női egyenjogúsághoz a munkaerőpiacon és az oktatásban
• Kevesebb – gyakran hatástalan – meddőségi kezelésre lehet szükségünk, ha negyven fölött vágyunk gyermekre

Hátrányok:

• Költséges, kisebb műtéti beavatkozást igényel
• Még későbbre tolhatja a gyerekvállalást és hamis biztonságérzetet ad, holott a sikerráta nem kifejezetten magas
• Elveszi a fókuszt azokról az intézkedésekről (például rugalmas munkakörnyezet, részmunkaidő stb.), amelyek elősegíthetnék, hogy a nők termékenységük csúcsán vállalhassanak gyereket
• Tovább mélyítheti a társadalmi különbségeket, hiszen a beavatkozás magas költségei miatt csak a vagyonosabbak engedhetik meg maguknak

További módszerek a termékenység megőrzésére

Petefészekszövet-fagyasztás

„A szöveteket lassú fagyasztással, folyamatosan hűtjük mínusz százkilencvenhat fokra, és utána folyékony nitrogénben tároljuk. Bár az eljárás régebbi, ezzel már számos sikert értünk el. Előnye, hogy a spontán és az ismételt fogantatást lehetővé teheti, hátránya viszont, hogy sebészeti beavatkozást igényel. A petefészekszövet vitrifikációja még kísérleti stádiumban van” – mondja dr. Vereczkey Attila.

Embriófagyasztás

„A petesejtfagyasztáshoz hasonlóan az embriófagyasztást is vitrifikációval végezzük – magyarázza az orvos. – Ez esetben a leszívott petesejtet megtermékenyítjük, és három- vagy ötnapos embrióként fagyasztjuk le, majd így ültetjük vissza.

Az embriófagyasztás sikerrátája nagyobb a petesejténél, alacsonyabb víztartalma miatt a kristályosodás kevésbé valószínű, azonban általában azt javasoljuk a hölgyeknek, hogy csak annyi embriót fagyasszanak le, amennyi kisbabát szeretnének, a többi leszívott petesejttel pedig sejt formájában tegyék ugyanezt, az embrió fel nem használása esetén a megsemmisítéssel járó etikai dilemmák elkerülése végett.”

Fotó: Getty Images

A Nők Lapja Évszakok 2021/2. száma június 2-től kapható az újságosoknál!