Egyre népszerűbb, ám messze nem új jelenség a LAT-kapcsolat, azaz a házasság vagy tartós párkapcsolat külön lakásban. Hogy ez kinek jó megoldás, és miért döntenek a párok egy ilyen szokatlan együttélési forma mellett, pszichológussal és érintettekkel kerestük a válaszokat. Sütő Emese Franciska írása.

Amikor egy hosszú, boldog házasságra vagy egy komoly kapcsolatra gondolunk, hajlamosak vagyunk egy jóban-rosszban egymás mellett kitartó párt elképzelni a közös álomotthonukban. Pedig a tradicionális párkapcsolatok egyeduralma, úgy tűnik, – e téren is – letűnőben van. Egyre dominánsabb trend, hogy a kezdeti randevúk, közös vacsorák és a másik családjának, baráti körének megismerése után nem költözik össze a szerelmespár, még ha házasságot köt, akkor sem. Az ilyen, nemzetközi szinten LAT-kapcsolatnak (az angol Living Apart Together rövidítése, vagyis együtt, de külön élve) nevezett életformában monogám keretek között, mégis külön háztartásban élik hétköznapjaikat a párok. Ez persze nem egyenlő a nyitott kapcsolattal. Jó esetben ugyanúgy bizalom, hűség és szerelem az alapja, mint bármelyik „klasszikus házasságnak”, csak itt a pár tagjai a szürke hétköznapokat nem barátnős hétvégével Barcelonában vagy lazítással a haverokkal Amszterdamban frissítik fel. Az „énidőt” ők szerelmüktől, házastársuktól külön otthonban teremtik és élik meg, nap mint nap.

A jelenség nem új keletű, mégis sokan még mindig stigmatizálják, és a hagyományos, azaz a „normális” viszonyrendszertől eltérő, kétes felállást gyanítanak mögötte. Ami pedig az okokat illeti, azok sora igen széles lehet, de többnyire praktikus, anyagi, személyes indíttatású vagy épp élethelyzetből fakadó döntés áll mögötte.

FELFELE ÍVELŐ SZÁMOK

A legfrissebb tanulmányok szerint a külön helyrajzi számon megélt, hosszú távú párkapcsolatokra nagy eséllyel fiatalon vagy jórészt 50 éves kor fölött nyitunk. Előbbiek csoportja főként anyagi okok miatt és átmenetileg vállalja be a különélést, míg az utóbbi kategória egy válás vagy gyászidőszak után jobban igényli, élvezi az időközben megszokott saját életterét. Tény az is, hogy a dominánsan idősebb korosztály mellett egyre nő a 25–50 évesek száma, akik hasonló kötelékben élnek.

A Population Association of America szervezet tavalyi tanulmánya (mely 7700 fő bevonásával készült) például azt mutatja, hogy az ötven fölötti korosztály 40 százaléka él úgy tartós kapcsolatban vagy házasságban, hogy nem osztozik párjával az otthonán, míg brit adatok alapján a szigetországbéli felnőtt lakosság 10 százalékára jellemző az ilyen viszony. Ugyanez a szám Ausztrália, Kanada és az USA esetében 6–9 százalék között mozog, Észak- Európában 10, míg Magyarországon 6,3 százalék, tehát hozzávetőleg félmillióan élnek hazánkban LAT-kapcsolatban.

HOLLYWOODTÓL KÍNÁIG

Az első gyerekével várandós plus-size modell, Ashley Graham szintén komoly tapasztalattal rendelkezik a különélés terén. Operatőr férjével, Justin Ervinnel 2010-ben kötöttek házasságot, és sokáig két külön városban, New Yorkban és Los Angelesben élték hétköznapjaikat. Úgy nyilatkoztak, az izgalmas pár napos „randevúk”, valamint a videochat megfűszerezik a távkapcsolatot, és az intimitás terén is életben tartják a lángot. A legfrissebb hollywoodi példa Gwyneth Paltrow és Brad Falchuk frigye, akik Los Angelesben tartják fenn külön otthonaikat a házasságkötés után is. A színésznő a The Sunday Times hasábjain mesélt arról, hogy egy intimitási coach tanácsára döntöttek a különélés mellett, hogy házasságukban fenntartsák a „polaritás” szintjét. A témában egyébként nem úttörők, nagy „külön élő” elődeik közé tartozik többek közt a híres írónő Susan Sontag és Annie Leibovitz fotós, vagy, hogy messzebb menjünk időben és térben, az írópáros, Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir. Múltja van a jelenségnek, ha kicsit más formában is, Kínában, a mosuók kultúrájában, ahol „átsétálós házasságnak” nevezik a külön élő férjek esti látogatásain alapuló házastársi kapcsolatokat. Hasonló a szaúd-arábiai nikah misyar típusú szerződés mentén létrejött házassági forma is, amely a családjukkal élő, szűkös anyagi helyzetben lévő fiataloknak, elváltaknak és özvegyeknek nyújt megoldást. Itt a pár tagjai külön élnek ugyan, de rendszeresen találkoznak.

A teljes cikk a Nők Lapja Évszakok 2019-2020-as téli számában olvasható végig. A magazin február végéig kapható.

Szöveg: Sütő Emese Franciska

Fotó: Getty Images

Ez is érdekelhet

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!