Könnyű választásnak tűnik kikiáltani a közösségi média platformokat minden rossz forrásának. Egyértelmű, hogy nem lehet előlük elzárkózni, hiszen a munkánk során, a magánéletünkben és a hétköznapi kommunikációban is használjuk őket. De vajon mit tehetünk annak érdekében, hogy ne csússzon ki a kezünkből az irányítás, és ne essünk át a ló túloldalára?

 

A közösségi média platformok, azon belül is a Facebook-felhasználók száma egyre csak növekszik, mára elérte az 1,13 miliárdot, legalábbis ez áll két ausztrál kutató tanulmányában, amely a Computers in Human Behavior című szaklapban jelent meg. Nem csoda, hiszen az online felület alapvető kapcsolatot biztosít számunkra a többi emberrel. Ennek a kapcsolatnak azonban ára van. A platform arra sarkall, hogy  megmutassuk magunkat, szerepeljünk, vállaljuk életünk apró pillanatait a nagyközönség előtt. Ez a rendszer állandó jelenlétet követel, hiszen amikor éppen nem mi posztolunk, akkor mások bejegyzéseit olvassuk, híreket böngészünk, és azon izgulunk, nehogy lemaradjunk valamiről.

Rossz vagy jó

Azonban semmi sem fekete vagy fehér. A Facebookra sem húzhatjuk rá a vizes lepedőt, hiszen rengeteg haszna is van. A fent említett kutatás is azt bizonyítja, hogy elsősorban a közösségi média nem megfelelő használata tehető felelőssé a negatív hatásokért, a felmerülő mentális problémákért. Tehát nem alapvetően a Facebookkal van baj, hanem azzal, hogy hagyjuk, hogy úrrá legyen rajtunk. Egyáltalán nem mindegy, hogyan és milyen mértékben használjuk a platformot. Nagyon fontos például, hogy mennyiben alakítja életünket az, amit a Facebookon vagy az Instagramon napi szinten látunk. Hatnak ránk a legújabb hóbortok? Ha egy hétig nem követjük a kedvenceink legújabb fotóit, akkor érzünk változást az önképünkben? És ha megvonjuk magunktól a közösségi média használatát mondjuk egy hónapra, akkor mi történik? Érdemes elvégezni magunkon ezeket a minikísérleteket, ugyanis így ismerhetjük meg leginkább a használatukkal kapcsolatos motivációnkat. Ezek a tesztek önvizsgálatra sarkallnak, segítségükkel rájöhetünk, hogy melyek azok a szokásaink, amelyek rossz hatással vannak a lelki egészségünkre.

Általános használat vs. függőséget okozó használat

Az első kérdésünk legyen rögtön ez: függők vagyunk, vagy a Facebook csak egy apró része az életünknek? Ha hiányzik, ha unalmunkban fellépünk rá, körbenézünk, és végül csak azt vesszük észre, hogy már órák óta csak görgetünk, az bizony a függőség jele, és érdemes lenne visszaszorítanunk a használatát.

Közösségi média és a szorongás

Az arra hajlamos embereknél a közösségi média használata szorongást idézhet elő. Ennek egyik legfőbb oka, hogy mindenkiből csak a szépet látjuk. Kudarcok, csúnyaság, sikertelenség – ezekkel a legritkább esetben találkozunk. Magunkért és másokért is tehetünk azzal, ha időről időre elmeséljük azt is, ami nem sikerült. Figyelem, ez nem egyenlő a panaszkodással, a kudarcok és a sikerek szemrevételezése nem több egyszerű ténymeghatározásnál, de fontos, hogy a körülöttünk élők megismerjék, mi rejtőzik a siker és a csillogás mögött. Az állhatatos munka, az átdolgozott éjszakák, az elhanyagolt családtagok vagy háztartás – ezek mindannyiunk életében előfordulnak olykor-olykor, de valamiért nem szívesen osztjuk meg az online felületeken.

Chatgeneráció

A szemtől szembeni interakciótól a 25 év alatti generáció kissé elszokott. Sokkal könnyebben nyílnak meg chatablakokban, mint élőben, ez pedig hosszú távon kedvezőtlen hatással lehet a társas kapcsolataikra. Egy valódi kapcsolat kialakulásához arra van szükség, hogy két ember élőben is képes legyen fenntartani a másik érdeklődését, ezzel szemben azok, akik chaten ismerkedtek, és továbbra is az az elsődleges kommunikációs csatorna számukra, elveszíthetik a gyakorlatukat a valódi társas interakciókban. Ahelyett, hogy a barátainkkal félszavakban értekeznénk, inkább beszéljünk meg egy találkozót, fordítsunk gondot a valódi társalgásra és a valódi együttlétekre is!

Depresszió és a közösségi média

A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy annak van nagyobb esélye depresszióba esni a közösségi média hatására, aki nem megfelelő módon kezeli azt. A Facebook és más oldalak csak eszközök, ha nem hagyjuk, hogy átvegyék az irányítást, nem lehet gond. De ha minden egyes cselekedetünkről az jut eszünkbe, hogy azt valahogy meg kellene mutatnunk a világnak, akkor nem jó irányba tartunk. Ugyanis ilyenkor nem tudunk a jelenben lenni, és szép lassan az egész életünk áttevődhet az online térbe. Ugyanakkor a Facebookon például kiváló támogatói csoportok is vannak: ha tisztában vagyunk a problémáinkkal, és tudjuk, mire keresünk választ, akkor könnyedén az előnyünkre fordíthatjuk a használatát.

Agyonretusált arcaink

A tanulmány szerint a Facebook-felhasználók nagyobb valószínűséggel hasonlítgatják magukat másokhoz, hajlamosabbak a szélsőséges étkezési megoldásokra a vágyott és tökéletesnek hitt test elérésének érdekében. De ugyanitt megemlíthető a másik oldal is: számtalan olyan csoport működik, ahol a csoport egysége, a közös cél elősegíti az egészséges test és testkép kialakítását. Persze a negatív testkép legfőbb okozója az, hogy alaposan feltuningolt fotókat osztunk meg magunkról. Ebben az esetben is a valóság ábrázolásával tehetünk legtöbbet a változásért.

Szöveg: Mészégető Marcsi

(thriveglobal.com)

Fotó: Unsplash

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!