Sakk és hóember. Pór Attila véleménycikke a Nők Lapja 2020/29. számából.

„Gens una sumus”, azaz „Egy család vagyunk” – szól a Nemzetközi Sakkszövetség jelmondata, amellyel versenysakkozó koromban magam is könnyen azonosultam. A rendszeres, hosszú versenyeken erős közösség alakult ki. Ha valaki civilben például informatikus volt, a sakkozók őt hívták, ha elromlott a gépük. Amikor ingatlanos ügyvédre volt szükségem, egy játékostól kértem segítséget én is. Korábban nem ismertük egymást személyesen, de a szerződéskötés után tegeződni kezdtünk, és sakkpartikról beszélgettünk. Azonnal megszületett köztünk a bizalom.
A sakktársadalom tele van hasonló történetekkel, ugyanis annyira heterogén, hogy a hajléktalanszállótól a minisztériumig bárhol találkozhatunk versenyzőkkel. Nem véletlenül mondogatják, hogy ez a legigazságosabb sport. A sakktáblán mindenki egyenlő esélyekkel indul: a nehéz sorsú kislány legyőzheti a sokdiplomás cégvezetőt.
Ezek után furcsa volt azt olvasni, amikor az ausz rál közszolgálati rádió műsorvezetői azzal rukkoltak elő, hogy a sakk rasszista, mert a fehér kezd. Ez akkora sületlenség, hogy az első sakkozó, akit meghívtak a műsorba vitatkozni, el se vállalta a felkérést. Kár az adófizetők pénzét értelmetlenségekre pazarolni − hárított, de azért mások érveltek helyette az interneten. Például rámutattak arra, hogy a játék Ázsiából származik, mi a bánatért keverték volna bele − sok száz évvel ezelőtt − a fehérek és a feketék közötti egyenlőtlenségeket?
Hogy az ötletgazda célja mi lehetett, nem tudom. Tényleg komolyan gondolta? Azt képzelte, hogy a sakkozók elszégyellik magukat, és megreformálják a szabályokat? Vagy csak ezzel a trollkodással akart eljutni a világhírig? Mert az mondjuk, sikerült. De ha valaki a rasszizmus elleni harcot ilyen hajmeresztő elméletekkel koptatja és hitelteleníti el, sokat árt az ügynek. Akárcsak az, aki a világirodalom remekeit zúzatná be azért, mert reálisan ábrázolják a múltat.
A rasszizmus valóban komoly probléma, és sokak életét keseríti meg, viszont ha tenni akarunk ellene, érdemes megőriznünk a józan eszünket. Mert persze követelhetjük azt is, hogy tiltsák be a fehér hóembereket, de talán többet érünk el, ha objektívek maradunk. Ahhoz egyébként kiváló gyakorlóterep lehet a sakktábla is.

Ez is érdekelhet

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!