Rejtett balkezes vagy? – kérdi a férjem, amikor bal kézzel hessegetek el egy jókora darazsat az orrom elől. Igen, valószínűleg az, még szép, hogy végre észrevette, hiszen bal kézzel nyúlok minden váratlanul felém szálló tárgy felé: legyen az labda vagy kavics. És talán ezért volt számomra valamikor az első osztályban oly nehéz az iskolakezdés – szeptember közeledtével mindig eszembe jut, hányszor hallottam szégyenkezve: „A szép kezeddel fogd a ceruzát!” Akkoriban természetes volt az „átszoktatás”, így végül engedelmesen áttettem balból a jobba a tollat, bár rémes ákombákomjaimra ma is emlékszem; a kézírásomat pedig azóta sem tudja szinte senki elolvasni. (Néha én magam sem.)
Nem volt ilyen szerencséje barátnőm kisfiának, aki pedig már a 80-as években kezdte az iskolát. Az átszoktatás ellen fejfájással, dadogással, álmatlansággal tiltakozott, barátnőm erélyes beavatkozására volt szükség, hogy a tanító néni végre belássa: Tamás „igazi” balkezes, amiből különben később számtalan előnye (is) származott. Igaz, meg kellett küzdenie néhány ősellenességgel, mint amilyen a jobbkezeseknek készült olló, spirálfüzet vagy konzervnyitó, de a teniszpályán bezzeg nem akadt legyőzőre.
Ma már evidencia: balkezesnek lenni nem jelent balesetet vagy szörnyű balsorsot; a balkezes ember nem feltétlenül ügyetlen, azaz balkezes – hogy tovább ne is soroljam a Bibliából eredeztethető balítéleteket, melyek a lakosság körülbelül tíz, egyesek szerint tizenöt százalékát kitevő embertársainkat, a „legnagyobb kisebbséget” évezredeken át sújtották. Sőt, 1992 óta egy amerikai szervezet kezdeményezésére minden év augusztusa 13-a hivatalosan is a Balkezesek világnapja. Vannak már speciálisan számukra készült holmik, a spirálfüzettől kezdve az ollón át a könnyebben fogható, úgynevezett háromszögceruzáig – Németországban egyenesen egységcsomagban árulják a nekik szánt alapvető használati tárgyakat.
De legfontosabb mégis csak a figyelem lenne a szülők és a pedagógusok részéről. Ha időben felismerjük, hogy a gyerek a bal kezét gyakrabban, illetve a jobb kezét bizonytalanul használja, rengeteg frusztrációtól kímélhetnénk meg. Apró trükkök a szakembertől: fontos, hogy a balkezes tanuló a fényt mindig jobb oldalról kapja, így kezével nem árnyékolja majd a füzetét. Legalább ilyen fontos az iskolában a megfelelő ültetés, mert ezzel elkerülhető, hogy ne koccanjon össze írás közben könyöke jobbkezes padtársaiéval.
…Ja, és el ne felejtsem: balkezes volt Leonardo da Vincitől és Michelangelótól kezdve Napóleonon át Pablo Picassóig és Charlie Chaplinig számtalan híresség – sorolja tanulmányában a jelenséget kutató Hámori József professzor, aki szerint a balkezesség távolról sem jelent intellektuális hátrányt, sőt…! Szerkesztőségünkben is van balkezes kolléga: Szegő András. Jelentkezzen, aki akár jobb, akár bal kézzel kitűnőbb interjúkat tud írni, mint ő.
Balázs-Piri Krisztina
A jegyzet eredetileg a Nők Lapja 2018/32. lapszámában jelent meg.