A június 23-áról 24-ére virradó éjszaka igazi mágikus este, amikor nemcsak a nyári napfordulót ünnepeljük, hanem leghőbb kívánságainkat is elsuttoghatjuk a sötétben, ami a hagyomány szerint ilyenkor teljesülhet. De hogy jön mindehhez a tűz? Ennek jártunk utána.

tűz-máglya

A nyári napforduló ünnepe, melyet a naptári változtatások miatt nem június 21-én, hanem 23-án éjszaka ünneplünk az egyik legrégebbi pogány ünnep. Szinte minden kultúrában úgy tartják, hogy ezen a napon, amikor a legrövidebb az éjszaka, a fény győzedelmeskedik a sötét felett, ami egy új kezdetet jelent. A hiedelem szerint az ilyenkor tett kívánságok nagyon valószínűséggel teljesülnek, de gyógyító erőt is tulajdonítanak az éjszakának: a mondás szerint, ha valaki Szent Iván napjának éjszakáján meztelenül gyógynövényt szed, majd kiakasztja az ajtóra, olyan erős orvosságot készíthet, ami minden bajra gyógyír.

Örömtűz

Minden hiedelem és tradíció közül azonban a legismertebb a tűzgyújtás, melyet még az egyház is elismer. Mivel a fény a megújulást és a jóságot szimbolizálja, ezen az éjszakán óriási tüzeket gyújtottak (és gyújtanak a mai napig bizonyos helyeken), mert ezzel még messzebbre űzhették a sötétséget és vele együtt az ártó szellemeket, de emellett azt is gondolták, hogy a tűz átugrása egészségvédő szereppel is bír. A különböző tájegységeken például olyan fából raktak tüzet, amilyen „nyavalya” ellen szerették volna bevetni tisztító hatását.

Annak, aki azt szerette volna, hogy a Szentháromság által kegyelmet nyerjen, háromszor kellett a tűz felett átugrani. De az ugrás során viselt koszorúnak is nagy jelentőséget tulajdonítottak, aki ezt kiakasztotta a háza falára, az a tűzkároktól és a természeti csapásoktól is mentesülhetett a hiedelem szerint. Az már csak hab a tortán, hogy a lángokba dobált gyümölcsöket is elfogyasztották, mert azt gondolták, ezek szintén gyógyító erővel bírnak.

Szerelmi praktikák

Természetesen egy ilyen mágikus erejű napon a szerelmi jóslások sem maradhattak el. Azok a párok, akik egymás kezét fogva ugrottak át a lángcsóvák felett, szerencsés házasságnak és bő gyermekáldásnak nézhettek elébe, de a hajadon lányok sem maradtak szórakozás nélkül. Az ugrás magasságából és a leérkezés helyéből sok mindenre lehetett következtetni a jövendőbelijüket illetően. Sőt, úgy tartották, ha elég ideig nézik a máglya lángját, egyenesen a férjük arcát fogják meglátni benne.

Az egyház szerepe

Az egyház, kapva az alkalmon, hogy ilyen sokan ünnepelnek június 21-én, úgy határozott, hogy erre a napra teszi Keresztelő Szent János születésének napját, hiszen a férfi, a keresztség szentségével a fénybe juttatatta Jézust, ilyen formán ez is okot ad a tűzgyújtásra. Persze jogosan merül fel a kérdés, hogyha ez valójában Keresztelő Szent János ünnepe, akkor miért Szent Iván napnak nevezik? A régi magyar Jovános név az Ivános alakból ered, így alakult ki a ma is használt szentivánéji megnevezés.

Szöveg: D. A.

Fotó: Thinkstock

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!