Néha úgy olvasom a Bibliát, mint egy regényt.

Nem a hívő szemével, nem áhítattal, egyszerűen csak úgy, mint egy szépirodalmi művet. Egy gyönyörű regényt. Vagy még inkább: mint egy drámát.

Ha hívő vagy, tanácsolom, olvasd el egyszer így: különös fénytörést kapnak a jelenetek.

Látni fogod, hogy az egyik legszebb női figura a műben: Pilátus felesége.

Nőkről általában kevés szó esik benne. Sajnos még Máriáról is nagyon kevés.

De ebben az asszonyban valami olyasmi jelenik meg, ami lenyűgözően szép, s minősít a szememben minden nőt.

Nem idézek. A saját szavaimmal mondom el a történetet.

Röviden arról van szó, hogy Jézus már Pilátus előtt áll. El kéne ítélnie, de Pilátus ódzkodik ettől: nem tartja bűnösnek.

Már ott ül a bírói székében, ítélethozatal közben, amikor a felesége egy üzenetet küld neki:

– Ne legyen közöd annak az igaz embernek a dolgához! Az éjjel álmomban sokat szenvedtem miatta!