Szerinte szükségszerű a kiegyensúlyozott otthoni munkamegosztás.

Amikor befejeződik a munkahelyen a nyolc óra, sokaknál jön a második műszak: a magyar nők átlagosan heti tíz órával többet töltenek csecsemőgondozással, gyerekneveléssel, hat órával többet főzéssel és házimunkával, mint a férfiak. A kiegyensúlyozott munkamegosztás a nemek közötti egyenlőség egyik alapfeltétele (lenne), ugyanis a házimunkával és a gyerekneveléssel járó többletteher a nők kiszolgáltatottságát is fokozza. A nő – idő és energia hiányában – nehezebben jut előre a munkahelyén, így gyakran kevesebbet is keres, és még egy sor egyéb problémát, hátrányt hozhat magával. A Nők Lapja egyik korábbi cikkét egy férfi olvasó írta, és érzékletesen lefesti, mi a baj azzal, hogy amíg a férfi a munka után a kanapén hever, addig a nő mos, főz, takarít.

N. Gy.: Vihet-e egy férfi szatyrot?, Nők Lapja, 1950/2. 

Ugyebár nem vihet. Ezt fogja mondani a férfiak többsége, ha megkérdezzük őket. Lehet az a szatyor háncsból fonva, készülhet bőrdarabkákból, vagy lehet csinos kis kaska, karcsú kosár, de akár spárga- vagy nylonháló – a férfiak úgy érzik, hogy mindenki rajtuk nevetne, ha a kezükbe vennék és végigvonulnának vele az utcán. Ezzel szemben, ha megkérdezzük az asszonyokat, aligha akad köztük egy is, aki úgy gondolná, hogy letörik a férje soha-nem-volt aranykoronája, mert erős karjára vette a felesége szatyrát és felesége helyett lebonyolította az ebédhez-vacsorához való bevásárlást.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
A szerző leírja, a házimunka hogyan fosztja meg a nőket a bizonyos jogaiktól.
Miért kell a férfiaknak is karjukra venni a szatyrot?
Mitől lesz igazán egyenjogú a férfi és a nő?
Próbáld ki most kedvezményesen!