Az ötvenes években a magyar nők számára is elérkezett a „nagy lehetőségek” kora, hiszen a hatalom – a nők egyenjogúságát hirdetve – feltétel nélkül támogatta a munkába állásukat. A gyereknevelés és a háztartás vezetése mellett arra ösztönözték őket, hogy minden erővel segítség a nemzetgazdaságot. 
A Nők Lapja 1950/3 számában a „becsület és dicsőség” új hőseiként ír arról az öt kitüntetett nőről, akik „képességeiket, tudásukat, szorgalmukat, alkotókészségüket a nép érdekének szolgálatába állították”, és többször is kétszáz százalék felett teljesítettek a munkaversenyeken. Példaképként emlegetett szövőnők, tanárnők és gyári munkások, akik kiérdemelték a Párt elismerését.