Az empátia nem azonos az együttérzéssel, amikor szánalmat vagy sajnálatot érzünk valaki iránt, hiszen olyankor nem feltétlenül igyekszünk meg is érteni az illető érzelmeit vagy álláspontját. Sokkal inkább a másik helyzetébe való beleélés művészetét jelenti. Roman Krznaric filozófus és író, a londoni The School of Life alapító tagja, a téma elismert kutatója, Az empátia ereje című könyv szerzője az együttérző emberek legfontosabb jellemzőit tárja most elénk.

1. EMPATIKUS GONDOLKODÁS

Tegyük magunkévá azt a felismerést, hogy az empátia az emberi természet szerves része, olyan képesség, amely egész életünk során fejleszthető.

2. KÉPZELJÜK MAGUNKAT A MÁSIK HELYÉBE!

Tudatosan törekedjünk arra, hogy mások helyébe képzeljük magunkat (ideértve az „ellenségeinket” is), fogadjuk el emberi mivoltukat, egyéniségüket, látásmódjukat.

3. TAPASZTALATGYŰJTÉS

Tanulmányozzunk a sajátunktól eltérő életmódokat és kultúrákat: váljunk ezek közvetlen részesévé, tegyünk empatikus felfedezéseket, működjünk együtt a különböző társadalmi rétegekkel.

4. A TÁRSALGÁS MŰVÉSZETÉNEK GYAKORLÁSA

Forduljunk érdeklődéssel az idegenek felé, figyelmesen hallgassuk meg őket, ne rejtsük el az érzéseinket.

5. UTAZÁS A KAROSSZÉKBEN

Merüljünk el mások gondolatvilágában a művészet, az irodalom, a film és a közösségi oldalak segítségével.

6. CSINÁLJUNK FORRADALMAT!

Annak érdekében, hogy társadalmi változást idézzünk elő, igyekezzünk tömegméretekben terjeszteni az empátiát. Fejlesszük empatikus képességünket, hogy a maga természetes valójában tudjuk elfogadni a világot.

Ha ezek a szokások a mindennapi életünk részévé válnak, másként fogunk gondolkodni, érezni és cselekedni. Lenyűgöz majd, hogy képesek vagyunk „átlépni” mások tudatába, miközben megkíséreljük kitalálni, hogy mi a céljuk, miben hisznek, milyen a mögöttes szándékuk.

A témáról bővebben olvashattok a Nők Lapja Psziché 2018/2. lapszámában, valamint Roman Krznaric, Az empátia fejleszthető című könyvében.

Nyitókép: Getty Images