Bőrvédelem nyáron: így előzd meg az elváltozásokat

Nehezen tagadhatnánk, hogy a napsütés valósággal feltölti a testünket és a lelkünket. Ám bőr egészsége érdekében mégis érdemes óvatosnak lenni a napfénnyel. Vajon mit tehetünk, hogy megelőzzük az elváltozásokat?

Woman applying sunblock protection on shoulders

A melengető napsütés képes oldani a szorongást, csökkenti a félelmeket és a negatív érzéseket. Az izzadáson keresztül segíti a méreganyagok eltávolítását, és értágító hatással bír, így a görcsoldásban is hatékony. Számos bőrbetegség, például az ekcéma, az akné, a pikkelysömör tünetei pedig enyhülnek a napfény hatására. És akkor még nem beszéltünk a szinte minden szervünk egészségét támogató, a csontokat és a szívet egyaránt védő, számos betegség megelőzésében szerepet játszó D-vitamin termelődéséről, amelyhez szintén napfény szükséges.

Napallergia – vagy mégsem?

A számos jótékony hatás mellett azonban a nap sugarai kellemetlenségeket is okozhatnak. Sokan tapasztalják, hogy a napfény hatására kiütések, viszkető foltok lepik el a testük egyes részeit, például a dekoltázst vagy a karokat.
„A köznyelvben napallergiaként emlegetett tünetegyüttes a legtöbb esetben nem valódi allergia – figyelmeztet dr. Csernus Krisztina bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos. – Az orvosok polimorf fény-exanthema néven emlegetik azt az immunológiai eredetű, napfény hatására jelentkező bőrgyulladást, amelynek egyik fajtája a Mallorca-akné néven ismert, viszonylag gyakori reakció. Ilyenkor aknészerű elváltozások jelennek meg, főleg a dekoltázs bőrén. Érdekes módon a nőkön gyakrabban alakul ki ez az elváltozás, és a nyár elején, amikor a bőr még védtelenebb a napsugarakkal szemben, kevésbé jellemző ez amikor már kicsit lebarnult és megvastagodott a bőr. Védekezni ellene megfelelő minőségű fényvédő krémmel és az erős nap kerülésével lehet.

A bőrt erősítő karotinkapszulát is szedhetünk megelőzésképpen, a különlegesen súlyos esetekben pedig a bőrgyógyász speciális fényterápiával kezelheti az érintett területet. Valódi napallergiáról akkor beszélhetünk, amikor a napfény csalánkiütést, súlyosabb esetben pedig akár veszélyes, anafilaxiás sokkot is kiválthat, ám ez a jelenség ritka – sokkal gyakoribb a fényérzékenyítő gyógyszerek és élelmiszerek által kiváltott kontaktdermatitisz. Ezek a szerek önmagukban ártalmatlanok, ám szedésük, vagy az, ha hozzájuk érünk, érzékennyé teheti a bőrünket a fényre.

A cikk folytatását keressétek a Nők Lapja Psziché 2016/4. számának 36. oldalán.

Szöveg: Csiki Judit

Fotó: Thinkstock

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!