Az intelligencia egyike a pszichológia legvitatottabb fogalmainak. Bár az iskolák a gyerekeket még mindig elsősorban verbális és logikai tudásuk alapján „rangsorolják”, létezik az intelligenciát jóval tágabban értelmező álláspont is.

psziche_intelligencia

A Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora, Howard Gardner 1993-ban rántotta le a leplet az intelligenciát a logikus gondolkodás képességével azonosító klasszikus felfogásról. Többrétű intelligencia elméletének alapja, hogy sokféle, egymást különböző mértékben kiegészítő intelligencia létezik. A professzor azt is felismerte, hogy míg a hagyományos IQ-tesztek képesek viszonylag jól előrejelezni az iskolai eredményeket, a hosszú távú karrier alakulását és a hétköznapi életben való boldogulást korántsem.

Okosságmutató mérőszám?

És bár két évtized is eltelt azóta, hogy Gardner rávilágított: az intelligencia nem írható le egyetlen mérőszámmal, még ma is általános tapasztalat, hogy az oktatási intézményekben mindenáron „be akarják mérni” a gyerekeket. Ennek célja, hogy elhelyezzék őket egy skálán, amely azt hivatott megmutatni, ki mennyire okos.

„Régen ez a skála volt az IQ. Ma már viszont nem az a kérdés, hogy »mennyire«, hanem, hogy »hogyan« okos a gyerek – magyarázza Farkas Aranka iskolapszichológus, klinikai szakpszichológus. – A többtényezős elmélet csak részben mérés, inkább megismerés. Például fontos lehet, hogy mit csinál a gyerek a szabadidejében. Valószínűleg azt, amit szeret és tud. Lehet valaki verbálisan nagyon erős és matekból nagyon rossz, ilyenkor a matektanár szerint buta, és mivel a matematika könnyebben mérhető, ez az üzenet egyszerűbben »terjeszthető«. Az is előfordul, hogy egy gyerek adott területen jelentős hátránnyal indul, de ezt másban képes kompenzálni. A legtöbb pszichológiai tanulmány egybehangzó eredményei szerint a képességek tényleges kibontásában a függetlenség, a nyitottság, az érzelmi érzékenység és a magas önértékelés tűnnek a legfontosabb tényezőknek. Ahhoz, hogy valaki ki tudjon teljesedni, hinnie kell magában (önbizalom) és a világban (optimizmus).”

Hétféle látásmód

Gardner hét kategóriát alkotott meg, ám ez nem jelenti azt, hogy mindenki csak egyetlen típusba sorolható. A képességek kiegészítik, illetve ellensúlyozhatják is egymást.

A 7 kategória a következő:

  • verbális/nyelvi intelligencia
  • logikai/matematikai intelligencia
  • vizuális/térbeli intelligencia
  • zenei intelligencia
  • mozgási/testi intelligencia
  • intraperszonális intelligencia
  • interperszonális intelligencia

Ha kíváncsi vagy, melyik jellemző rád, és milyen előnyökkel jár az adott típus birtoklása, lapozd fel a Psziché novemberi számát a 96. oldalon!

Szöveg: Váradi Krisztina

Illusztráció: Thonkstock

 

 

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.