Portugáliától Görögországig bővelkedik a kontinens olyan mesés nyaralóhelyekben, ahol garantáltan lenyűgöznek bennünket a látnivalók és izgalmas élmények várnak ránk. Fedezzünk fel festői szépségű strandokat, barangoljunk történelmi városokban!

Görögország – Míkonosz, Szantorini

gorogorszag

Aranyszínű homok, nyüzsgő éjszakai élet, luxus és extravagancia jellemzi a Kükládok-szigetcsoporthoz tartozó Míkonoszt és Szantorinit. Ha a nap lebukik, lüktetőzene és megszámlálhatatlan bár és szórakozóhely garantálja, hogy hajnalig ébren maradjunk. Nyáron több mint egymillió tehetős nyugat-európai látogat el az inkább buliparadicsomnak, mint békés családi nyaralóhelynek számító szigetekre.

De nappal sem lehet itt unatkozni: Míkonoszon fürdésre csábít a finom, homokos partokkal szegélyezett kristálytiszta tenger. Szantorini strandjai lávakövesek, de a Kamari beachen a jellegzetes, fekete homokot különleges, színes kavicsok tarkítják. Számos vízi sportnak hódolhatunk vagy üvegfenekű hajón kirándulhatunk.

A fővárosban, Míkonoszban ne hagyjuk ki a filmekből ismert Kis Velencét. Festői szépségű, színes faerkélyes, középkori házai sorfalként tornyosulnak a tenger fölé. Lenyűgözőek a 16. századi szélmalmok, melyek korábban a szigetet és környékét látták el liszttel.

Szantorinin életre kelnek a képeslapok már-már giccses fotói. A fekete vulkán peremére épült vakítóan fehér házak erős kontrasztját kék kupolák és lila virágok tarkítják.

A panoráma a tenger és a hegy felől is lélegzetelállító. Nem csoda, hogy számos filmet forgattak az édeni helyszínen, például a Tomb Raider második részét. Oia és Fira a leglátogatottabb települések, én a kikötőből szamárháton jutottam fel a falvakba, a kényelmesebbek persze utazhatnak busszal is. Visszafelé viszont az elegáns, üvegkabinos felvonóval ereszkedtem le. A vulkanikus talajon elsőosztályú borok születnek, a szőlőt a szigeten folyamatosan fújó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. Érdemes megkóstolni a különleges fehér padlizsánt, a fava babot, magyarul borsó-bükkönyt és a helyi uborkafélét, a katsounit is.

Szicília – Taormina

szicilia

Aki szereti Csontváry Kosztka Tivadar képeit, egészen biztos, hogy olthatatlan vágyat érez Taormina felkeresésére. Engem már a gimis éveim alatt rabul ejtettek a művei a görög színházról, az óratoronyról, a távolban magasodó, állandóan füstölgő Etnáról és a mandulavirágzásról – felnőttként valóra is vált ez az álmom.

Szicília ékkövének báját az adja, hogy a sziget teraszszerű domboldalára építették.
A görög színházat, ami nem is annyira görög, a turistaáradat érkezése előtt vagy jóval utána érdemes felkeresni. A teatro grecót valóban hellén telepesek emelték a 3. században, de
a ma látható romok már a római korban, a száz évvel később újjá- és átépített színház maradványai. A szürakuszai után ez Szicília második legnagyobb teátruma, melyben a több mint ötezer néző nemcsak tragédiákban és komédiákban, hanem véres gladiátorjátékokban is gyönyörködhetett. Ma is gyakran használják koncert- és opera-előadások megtartására. Innen egyébként fantasztikus a kilátás a tengerre és a hófedte Etnára. Megindító látni azokat a fényeket és színeket, amiket a küldetését megszállottan hajszoló Csontváry a vászonra festett.

Taormina strandja kavicsos, de a tenger vize simogatóan langyos, és igen magas a sótartalma. Délre egy kis sziget található a parton, Isola Bella, amit homokhíd köt össze a parttal. Igazi, romantikus sétaút vezet be a Jón-tenger gyöngyszemére, persze még a dagály előtt induljunk vissza, mert pár óra alatt eltűnik az utat képező homoknyelv.

Csodaszép a kis téren megbújó San Nicolò-bazilika is, ami valójában normann kori katedrális, melynek homlokzatán lenyűgöző rózsaablak díszeleg. A szicíliai kisváros az elit turizmus központja, és ezt az árak is jól tükrözik. Egy édes zsemlébe, briósba porciózott fagylaltért vagy zöldfűszerekkel, zöldségekkel megbolondított granitáért, jégkásáért még nem kell mélyen a zsebbe nyúlnunk, de ha helyi specialistást szeretnénk kóstolni, inkább a szomszéd falvak éttermeibe üljünk be sáfrányos rizottóra, töltött cukkinivirágra vagy caponatára, azaz enyhén édes és pikáns padlizsánsalátára.

Horvátország – Korčula

horvatorszag

A legenda szerint Poszeidón ezt a kis földrészt adományozta szerelmének, Kerkyrának. A tengeristen kifinomult ízlése vitathatatlan, bár a csodás nimfa szobrával nem találkoztam Korčula szigetén, a buja mediterrán növényzet és a látni-valók lenyűgöztek.

Fővárosa, az azonos nevű Korčula egy félszigeten fekszik, bástyákkal megerősített városfallal körülölelve. Ide csak a Veliki Revelin városkapun keresztül lehet bejutni, melyhez monumentális neobarokk lépcsősor vezet. Az óváros főterén meredezik a 11. századtól épült gótikus-reneszánsz Szent Márk-katedrális, Tintoretto oltárképével. Ha ezt megcsodáltuk, a Dóm térről egy sikátoron haladva sétálhatunk el Marco Polo házához. A velencei utazó, Távol-Kelet felfedezője egyes feltételezések szerint itt született. Ám ha mégsem igaz a fáma, vigaszként a háromszintes ház – mely tele van a róla és felfedezéseiről szóló fényképekkel, térképekkel – legfelső emeletéről páratlan kilátás nyílik a városkára és a környezőszigetekre. A híres kalandor óriási tiszteletnek örvend a helyiek körében, a mai napig élő családnév a de Marco.

Korčula egyben a hős asszonyok városa is. 1571-ben Ulus Ali algíri kalóz tartotta rettegésben a népet, aki ellen a férfiak, mivel éppen Lepantónál harcoltak, nem tudták megvédeni családjukat. A nők viszont annál inkább: fel-vették uruk otthon hagyott vértjeit, a várfalra sorakoztak, és ágyúkkal lőtték a kalózok fregattjait. A Hómadonna-kápolna a győzelemnek állít emléket.

A város felfedezése alatt szűk utcákon, szinte egymásra épült házsorok között tudunk csak haladni, mert az itt lakók így védekeztek az erős szelek és az égető napsugárzás ellen. Én inkább este már egy hangulatos bisztróba húzódtam, itt kóstoltam először grillezett kardhalat, útját egy-két kupica sligovicával, szilvapálinkával segítve. De isteni a prsut is, a levegőn szárított sonka juhtejből készült horvát sajtkülönlegességek társaságában.

A sziget többi városa, Vela Luca, Prižba, Lumbarda és Balto között menetrend szerinti buszjárattal is közlekedhetünk, ám Korčula csodájával egyik sem ér fel. Bár Lumbarda bora, a grk (görög) mennyei. Utána még sokáig számban éreztem az aranyszínű nedű zamatát…

Olaszország – Amalfi, Tropea

 olaszország

Ha limoncello, akkor Amalfi! Az olasz város a citrom-likőrgyártás egyik központja, és az Amalfi-parton teremnek a legízletesebb citromfajták. Egy apró üveg likőr a legki-válóbb szuvenír, amit az itthoniak is örömmel fogadnak. A citromsárga nedűíze édes-keserű, semmiképpen sem savanyú, mert nem tartalmazza a citrom levét, csak a héját. Hagyományosan előre fagyasztott kis kerámiapohárban szolgálják fel.

Persze nem csak ezért érdemes felkeresnünk a Salernói-öböl partján fekvővárost. Meredek sziklafalak közé, mély szurdokba épült, csodálatos díszletet varázsolva az itt lakóknak és nyaralóknak. Vérbeli hajós nép az övék, gazdag kereskedők és patríciusok virágoztatták fel az Amalfi Köztársaságot a 10-11. században. Megalkották a világ első hajózási törvénykönyvét, amelyet a városházán őriznek. A Szent András-katedrális a legimpozánsabb épületük, kriptája őrzi az apostol földi marad-ványait. Az őskeresztény bazilika romjaira épült, és egészen a 18. századig dolgoztak egy-egy épületrészén. Látogassunk el a hozzá kapcsolódó Paradicsom-kolostorba is, járjuk körbe a karcsú oszlopokkal díszített kerengőjét.

Amalfi mindig is versengett Genovával, Pisával és Velencével, és ezt a vetélkedést tükrözi a regata, az egykori tengeri köztársaságok fényes ünnepe, hajóik felvonulása. A vízen az azonos szerkezetű és súlyú hajók nyolc evezőssel és egy irányítóval mérik össze tudásukat, míg a városban korabeli ruhákba öltözött lakosok vonulnak fel.

Hajmeresztőhajtűkanyaros utakon hagyhatjuk el a várost, dél felé utazva csodálatos öblöket, városkákat láthatunk. Így bukkantam Tropeára is, mely a tengerparti sziklákra épült: a Szent Eufémia-öböl homokos strandja majdnem száz méterrel a város alatt húzódik.

A tengeri ételek szerelmesei itt mennyeien érezhetik magukat: ördöghal, skorpióhal, de még morgóhal is kerülhet a tányérjukra. Mivel az összes gazda vöröshagymát termel a környéken, a városka egyik legjobb fagyizója, a korzón található Tonino még vöröshagymás fagylaltot is kínál, de van tintahal- és szalámiízű is.

Spanyolország – Marbella, Cádiz

spanyolország

A spanyolok mellett britek, marokkóiak, skandinávok és németek is élnek Marbellán, a Costa del Sol legelegánsabb nyaralóhelyén. Királyi családok, politikusok és színészek, mindenféle híresség szívesen tölti itt az idejét. Ne csodálkozzunk, ha összefutunk Antonio Banderasszal, én például pont őt véltem felfedezni a bikaviadalnak helyet adó aréna árnyékos lelátóján.

Nem csoda, hogy ilyen közkedvelt ez a hely, hiszen majdnem 28 kilométer hosszú homokos strandja van. A tengerparttal párhuzamosan fut a sétány, telis-tele éttermekkel, butikokkal, helyi kézművesekkel, ékszerárusokkal. A sétáló-út a kikötőben végződik, ahol luxusjachtok százai sorakoznak. Itt minden a gazdagokról szól, egy egyszerű koktél is 10 eurónál kezdődik. Ezért ha piacra vagy vacsorázni mennénk, érdemes átruccanni a szomszédos Puerto Banusba, Rondába vagy Esteponába.

A tengerparton búvárkodhatunk, de ha a golf a mindenünk, akkor a környék több mint negyven smaragdzöld pályájából biztosan találunk nekünk megfelelőt. Marbella központja az óváros, melynek a mór stílusban épült házak, a szűk, kacskaringós utcácskák varázsolnak különleges hangulatot. Ha a kultúra oltárán is szeretnénk áldozni, busszal vagy bérelt autóval két óra alatt eljuthatunk Cádizba, amely az Atlanti-óceán partján, a Cádizi-öbölbe benyúló félszigeten fekszik. Nyugat-Európa legrégebbi, ma is álló városát a föníciaiak alapították, itt lépett európai földre Hannibál, de Kolumbusz is innen indult el második és negyedik útjára. Kihagyhatatlan a hatalmas barokk-rokokó műemléke, a fehér színű Új Katedrális, ami a 13. századtól kezdve majd-nem félezer évig épült. A város rengeteg történelmi kinccsel büszkélkedhet, erődök, várak maradványai, hangulatos terek váltják egymást. A Torre Tavira a legmagasabb megmaradt torony abból a több mint százhatvanból, amit háromszáz évvel ezelőtt emeltek a hajóforgalom ellenőrzésére.

Cádiz strandjai közül legszebb a La Playa de la Catela, a Halj meg máskor című James Bond-filmben Halle Berry itt emelkedett ki a habokból Vénuszként. A vadregényes romantika híveinek a Cádiz környéki Doñana Nemzeti Park szintén ideális választás. Itt látható a kontinens utolsó, beépítetlen tengerpartja eredeti szépségében, érintetlen növény- és állatvilágával. Garantáltan turistamentes terület.

Portugália – Cascais, Algarve

portugália

Egykor halászfalu volt Cascais, majd a portugál királyi család üdülőhelyévé nőtte ki magát a szomszédos Estoril városkával együtt. Érdemes elsétálni egy kilométernyire a városon túlra, ahol a parti sziklákba a több méter magas, folyton csapkodó hullámok lenyűgözőtermészeti formákat faragtak. Ilyen a Boca do Inferno, a Pokol szája, ami valóban olyan, mintha a másvilág torkában álldogálnánk.

Visszatérve a városba térjünk be egy helyi étterembe, ahol meglepően sokféleképpen készítik el a tőkehalat. Ha pedig Cascais egyik legelegánsabb szállodája, az Albatroz éttermét választjuk, vendégkönyvében Susan Sarandon, Colin Farrell, Michael Schumacher és Francis Ford Coppola alá-írásával is találkozunk. Felejthetetlen élmény elvegyülni a város tradíciójának számító halaukcióban, ahol a tengeri herkenytűk a mai napig, ugyan nem darabonként, de licitálással kelnek el.

Az óceán vize hűsítő, sokszor a legfülledtebb nyári kánikulában sem emelkedik 17 fok fölé. A hullámlovasoknak viszont igazi Mekkának számít a Lisszabon környéki tengerpart, ahol kétszáz kilométer hosszan, hol ötven, hol ötezer méter mély kanyon húzódik az óceán fenekén, mely állandó óriás-hullámokat képez a szörfösöknek.

Algarve tengerpartja a legmenőbb és legtisztább partszakasz Dél-Portugáliában. Kisgyerekes családok is találnak nyugis területet, a helybéliek szívélyesek, a lurkókra különösen figyelnek. Egyvalamit viszont nem szeretnek, és szúrós szemmel néznek a vendégre, ha az siettetni akarja őket. Algarve főként az angol turisták kedvenc nyaralóhelye, többségében az ő ízlésüket szolgálva. Mi kóstoljunk inkább helyi ízeket: térjünk be egy tascába, helyi kis étterembe, és kérjünk faszénen sütött szardíniát. Több helyen a pincér addig hozza a körettel és kis kenyérrel tálalt, újabb és újabb kör kövér, zamatos szardíniákat, amíg le nem állítjuk. És mindez potom összegbe kerül.

Szerző: Kiss Henrietta

Fotók: 123RF, Thinkstock

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!