Az alkoholt tartalmazó krémek jók is lehetnek? Tényleg kell szemkörnyékápoló, vagy ez csak a kozmetikai ipar blöffje? Miért lehet egy natúr termék rosszabb, mint egy szintetikus összetevőkből készült? Hét tévhit, amellyel ideje leszámolni!

Az interneten végtelen számú információ és persze szinte végtelen számú téves információ is kering arról, hogy milyen összetevők károsak a bőrünk és egészségünk számára. Az alkoholtól, mint összetevőtől sokan rettegnek, csakúgy, mint a paraffinum liquidum (magyarul ásványi olaj) nevű hozzávalótól. Két szakértővel néztünk vettünk végig néhány olyan tévhitet, amelyeket talán te magad is valósnak tartottál eddig. Hozzá lehet például szokni egy krémhez? Ha egy krém csíp, bizserget, vajon tényleg hat? Mi az igazság az alkohollal és a már említett ásványi olajjal? Nézzük csak!

1. tévhit: A kőolajszármazékok nem engedik lélegezni a bőrt!

Sok helyen olvashatunk arról, hogy ezek az anyagok eltömítik a pórusokat, illetve gátolják a bőr légzését. Pedig száraz bőrre kifejezetten jó hatással lehetnek, például csökkentik a vízleadást, szeles, hideg időben pedig a vízzáró képességük nagyon is jól jön. Ha esténként alaposan megtisztítjuk a bőrünket, akkor pedig nem kell tartani attól sem, hogy  bármit is elzár bőrünkön az összetevő. Jöhet egy kis biológia?

Szűcs Ágnes
(Fotó: Facebook)

„A bőr hámrétege szövettanilag átlátszó, többrétegű elszarusodó laphámból áll, és folyamatosan regenerálódik. A felhám legalsó rétegét egy 1-2 µm vékonyságú sejtsor képezi, az új sejtek állandó utánpótlását biztosító alapréteg. Nem tartalmaz idegeket, ereket, de a szabad idegvégződések egy része ide behatol – kezdi a gyorstalpalót Szűcs Ágnes esztétikai terapeuta, ami után jobban megérthetjük a tévhit tévhit jellegét. – Az emlősállatok (köztük az ember) az életműködéshez szükséges oxigént a légkörből veszik fel, a hatalmas felszínű, és pontosan erre a feladatra specializálódott tüdejük segítségével. A kétéltűeknél fontos a bőrlégzés is, ami sok vízben élő állatfajnál az egyedüli légcserélő mechanizmus. Embernél a bőr külső negyed, fél milliméteres rétege gyakorlatilag csak a külső levegőből kapja az oxigént, nem a kapillárisokból, de a test teljes oxigénfelvételében a szerepe elhanyagolható. A paraffinum liquidumnak rossz a hírneve, de ennek ellenére a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel társaival: a paraffin- és vazelinkészítmények felhasználása elsősorban technológiai alapanyagként, segédanyagként történik, főként külsőleges célra szánt gyógyszerkészítmények (pl. kenőcsök, krémek stb.) előállításánál.

A kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag, ezenkívül hatásos sebgyógyító is”

– mondja Ágnes a sokak által nem ismert tényt. Másik szakértőnk Rácz Judit, aki programozóból lett tudatos bőrápoló, illetve ma már saját márkája is van. Emellett folyamatosan képzi magát, blogot vezet és videókat készít a tudatos bőrápolásról, rengeteg embernek segített már szakértői tanácsaival. Ő szintén megnyugtatott afelől, hogy nem kell félni az összetevőtől.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mely típusú alkoholok jók és melyek rosszak, és hogyan állapítható meg, hogy melyik van a krémjeinkben?
A natúr és a bió szavak semmire sem jelentenek garanciát, sőt!
Ez az igazság a magas hatóanyag-tartalmú krémekről és a szemkörnyékápolókról.
Próbáld ki most kedvezményesen!