Az alkoholt tartalmazó krémek jók is lehetnek? Tényleg kell szemkörnyékápoló, vagy ez csak a kozmetikai ipar blöffje? Miért lehet egy natúr termék rosszabb, mint egy szintetikus összetevőkből készült? Hét tévhit, amellyel ideje leszámolni!

Az interneten végtelen számú információ és persze szinte végtelen számú téves információ is kering arról, hogy milyen összetevők károsak a bőrünk és egészségünk számára. Az alkoholtól, mint összetevőtől sokan rettegnek, csakúgy, mint a paraffinum liquidum (magyarul ásványi olaj) nevű hozzávalótól. Két szakértővel néztünk vettünk végig néhány olyan tévhitet, amelyeket talán te magad is valósnak tartottál eddig. Hozzá lehet például szokni egy krémhez? Ha egy krém csíp, bizserget, vajon tényleg hat? Mi az igazság az alkohollal és a már említett ásványi olajjal? Nézzük csak!

1. tévhit: A kőolajszármazékok nem engedik lélegezni a bőrt!

Sok helyen olvashatunk arról, hogy ezek az anyagok eltömítik a pórusokat, illetve gátolják a bőr légzését. Pedig száraz bőrre kifejezetten jó hatással lehetnek, például csökkentik a vízleadást, szeles, hideg időben pedig a vízzáró képességük nagyon is jól jön. Ha esténként alaposan megtisztítjuk a bőrünket, akkor pedig nem kell tartani attól sem, hogy  bármit is elzár bőrünkön az összetevő. Jöhet egy kis biológia?

Szűcs Ágnes
(Fotó: Facebook)

„A bőr hámrétege szövettanilag átlátszó, többrétegű elszarusodó laphámból áll, és folyamatosan regenerálódik. A felhám legalsó rétegét egy 1-2 µm vékonyságú sejtsor képezi, az új sejtek állandó utánpótlását biztosító alapréteg. Nem tartalmaz idegeket, ereket, de a szabad idegvégződések egy része ide behatol – kezdi a gyorstalpalót Szűcs Ágnes esztétikai terapeuta, ami után jobban megérthetjük a tévhit tévhit jellegét. – Az emlősállatok (köztük az ember) az életműködéshez szükséges oxigént a légkörből veszik fel, a hatalmas felszínű, és pontosan erre a feladatra specializálódott tüdejük segítségével. A kétéltűeknél fontos a bőrlégzés is, ami sok vízben élő állatfajnál az egyedüli légcserélő mechanizmus. Embernél a bőr külső negyed, fél milliméteres rétege gyakorlatilag csak a külső levegőből kapja az oxigént, nem a kapillárisokból, de a test teljes oxigénfelvételében a szerepe elhanyagolható. A paraffinum liquidumnak rossz a hírneve, de ennek ellenére a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel társaival: a paraffin- és vazelinkészítmények felhasználása elsősorban technológiai alapanyagként, segédanyagként történik, főként külsőleges célra szánt gyógyszerkészítmények (pl. kenőcsök, krémek stb.) előállításánál.

A kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag, ezenkívül hatásos sebgyógyító is”

– mondja Ágnes a sokak által nem ismert tényt. Másik szakértőnk Rácz Judit, aki programozóból lett tudatos bőrápoló, illetve ma már saját márkája is van. Emellett folyamatosan képzi magát, blogot vezet és videókat készít a tudatos bőrápolásról, rengeteg embernek segített már szakértői tanácsaival. Ő szintén megnyugtatott afelől, hogy nem kell félni az összetevőtől.

A kőolajszármazék egy nagyon tág kategória. Sok kozmetikai alapanyagot ki lehet nyerni kőolaj melléktermékekből, de ma már sok molekula van, amit növényből is kinyerhetnek. Például több glikol féle (butylene vagy pentylene glycol) ma már származhat kőolajból vagy növényből is, a végeredmény pedig pontosan ugyanaz a molekula. Ez jól mutatja, hogy ennek a megkülönböztetésnek önmagában nincsen semmi értelme. Az ásványi olaj, mint az egyik legjobban ismert kőolajszármazék a kozmetikumokban, tisztított, magas minőségű formában kerül bele, és nem véletlen, hogy bébitermékek, érzékeny bőrre való patikai hidratáló krémek gyakori összetevője – legalábbis korábban, a téves, félelemkeltő infók elterjedése előtt az volt – ugyanis jóval kevésbé allergén, mint a növényi olajak, és nagyon jól hidratálja a bőrt.

2. tévhit: Az alkohol, mint összetevő, csak rossz lehet

Amikor a kozmetikai iparban alkalmazott alkoholról beszélünk, az nem ugyanaz az alkohol, mint amit az élelmiszeripar használ. Ez egy gyűjtőszó. Az alkoholok szerves vegyületek, melyeket változatos formákban használnak a kozmetikumokban. Az, hogy károsak-e a bőrre, attól függ, hogy a kozmetikai termék milyen alkoholt tartalmaz és milyen koncentrációban. Vannak például a kis molekulasúlyú alkoholok, amelyek valóban száríthatnak és irritálhatják a bőrt – ezek miatt lett rossz híre ezeknek a vegyületeknek. A kis molekulasúlyú alkoholoknak viszont fertőtlenítő hatásuk is van, így gyakran használják természetes kozmetikumokban tartósítószerként, illetve akné elleni termékekben baktériumölő szerként. „Az etanol nagy mennyiségben például pusztítja a bőr faggyúrétegét és higroszkópos tulajdonságokkal is rendelkezik – magyarázza Szűcs Ágnes. – Ez azt jelenti, hogy az etanol felveszi a vizet, ezáltal a bőr kiszárad és repedezett lesz. A hatás csökkenthető, ha vízzel keverik vagy utólagos ápolásban kompenzáljuk a dehidratációt.

Mely alkoholokat kerüld az INCI listán? A szakértők általában az ethanol, a denatured alcohol (denaturált alkohol), az ethyl alcohol, a methanol, a benzyl alcohol, az isopropyl alcohol és az sd alcohol néven futó alkoholokat tartják rossznak.

És akkor melyek a jók? Az alkoholok egy másik csoportja, a zsír- és viaszalkoholok, amelyek természetes zsírokból és olajokból előállított alkoholfélék. „Ezek nem-ionos tenzidek formájában nem mérgezőek, hanem bőrbarátok, jó kompatibilitással rendelkeznek és könnyen lebomlanak. Ellentétben az anionos tenzidekkel, amelyeket ásványolajból nyernek – csavar egy kicsit az alkoholkérdésen Szűcs Ági. –

A zsír- és viaszalkoholok erősen hidratálják és ápolják a bőrt és csökkentik az irritációt. Ezeket a jó alkoholokat a kozmetikumokban természetes lágyítóként és sűrítőként alkalmazzák.” 

Hogy milyen néven kell keresni azokat az alkoholokat az összetevőlistán, amiktől nem kell tartani? A cetyl alcohol, cetearyl alcohol, cetostearyl alcohol, cetyl alcohol 40, C12-15 alcohols (ezeket kókuszolajból állítják elő), stearyl alcohol és lanolin alcohol. Utóbbi kettő nem csak hogy nem szárít, de kifejezetten hidratálják a bőrt.

3. tévhit: Ha csíp, bizsereg a bőr, akkor hat a termék

Biztos ismerős az érzés, hogy miután felviszed a krémet, elkezd csípni, szúrni, bizseregni a bőröd. Valamiért elterjedt az a tévhit, hogy a krém akkor „dolgozik”, hogy így „hat”. Pedig amikor ezt érzed, szegény bőröd valójában éppen érzékenyen reagál valamire. Mitől csíp és bizsereg legtöbbször a bőr? A leggyakoribb ilyen összetevő a már emlegetett nem jó alkohol, a mentol, a borsmenta, az eukaliptusz vagy a citrom, ami számos pattanás elleni készítmény összetevőlistájában megtalálható.

Rácz Judit

„A várt hatás ellenében ezek a hatóanyagok irritációt váltanak ki, ami csak ronthat bőröd állapotán – véli Rácz Judit. És hogy miért ronthatnak a pattanásos bőr állapotán pont azok az összetevők, amelyeket gyerekkorunk óta a zsíros bőr ápolásával kapcsolatban ismerünk? „Mert az irritáció stimulálja a pórusok mélyén található érző idegvégződéseket, aminek köszönhetően fokozódik a faggyútermelés.” Ráadásul az, hogy milyen érzés felvinni egy terméket a bőrünket, még semmit sem jelent. Az, hogy valamilyen érzékszervünkre hat egy készítmény, az az adott anyag specifikus jellemzője, nincs semmilyen összefüggés a hatékonyság és érzet között mondja Szűcs Ágnes. Vannak bizonyos anyagok, amiknél várhatóak és természetes, hogy vannak különböző érzeteink vagy akár azonnali bőrtüneteket is észlelhetünk (például akár kipirosodást) és bizonyos hatóanyagoknál nincs semmilyen érzet vagy tünet.”

4. tévhit: A natúr összetevők jobb hatással vannak a bőrre, mint a szintetikusak

A bió és natúr szavaknak inkább érzelmi, mintsem tudományosan bizonyított hatása van. Akik erősen hisznek ebben, azok általában nagyon tartanak a kőolajszármazékoktól, pedig azok pont nem szintetikus, hanem természetes összetevők, a kémiai hámlasztók pedig sok esetben növényi alapanyagokból állnak. Semmi sem bizonyítja, hogy a növényekből közvetlenül kinyert anyagok jobbak lennének, különösen, hogy egy sor mérgező növényt ismerünk, illetve a növényi hatóanyagok sokaknál okoznak allergiát is. A tartósítószerektől is sokan félnek, pedig ezek nélkül könnyen elszaporodnak a krémekben a baktériumok, élesztőgombák vagy a penész. Ha mégis kizárólag natúr terméket választasz, mindig tartsd be a csomagoláson feltüntetett szavatossági időt.  „A bió minősítés nem egyenlő a hatásos és biztonságos bőrápolással – szögezi le Szűcs Ágnes. – Például a körömvirág is természetes, mégis okozhat akár ekcémát is. A leggyakoribb irritáló anyagok ráadásul pont a növényi eredetű kivonatok és illatanyagok (például a citrusfélék, levendula, körömvirág, fahéj, borsmenta vagy aloe vera). Általános tévhit, hogyha valami bió, akkor jobban felszívódik a bőrbe és jobban hasznosul. Igazából nagyon ritka az az összetevő, ami a bőrön keresztül ténylegesen felszívódik és a keringésbe kerül. Ezeket az anyagokat csak bonyolult gyógyszertechnológiai módszerekkel lehetséges előállítani.” Summa summarum: ha valami szintetikus, egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem jó a bőröd számára.

5. tévhit: Azért kell olykor krémet váltani, mert a bőrünk hozzászokhat

„Természetesen idővel változhat az ember bőrtípusa, bőrproblémája, vagy vannak olyanok is, akiknek nyáron jóval könnyebb textúrák esnek jól mint télen, ilyenkor érdemes a bőr igényeit követni, és változtatni a termékeken – rántja le a leplet a tévhit alapját képező gondolatról Rácz Judit. – De a kozmetikumokhoz csak olyan értelemben szokik hozzá a bőr, ahogy például a szervezet az egészséges étkezéshez. Ha az ember fogyókúrázni kezd, akkor sem fog a végére elfogyni, hanem előbb utóbb kialakul az a testsúlya, ami az új diétának megfelelő. Ugyanígy nem fog semmilyen ránctalanító krém annyira ránctalanná tenni, hogy végül 18 évesnek látszódjunk, ha nem vagyunk azok, viszont a top hatóanyagok segítenek a bőrt egészséges és jól működő állapotban tartani, ahogy az egészséges étrend is segít fitten tartani a szervezetet.”

6. tévhit: A magas hatóanyag-tartalmú termékek jobbak

Sok cikkben és fórumon felmerül, hogy egyesek amiatt panaszkodnak, hogy a magas hatóanyag-tartalmú termékektől például égési sérülések keletkeztek rajtuk. Pedig az az általános alapvetés, hogy annál jobb egy termék, minél több aktív hatóanyagot tartalmaz.  Rácz Judit így foglalja össze, milyen elv mentén érdemes hatóanyag-koncentrációt választani. A több az jobb csábításnak valóban nehéz ellenállni, de a magas hatóanyag-tartalmú termékeknél sokkal fontosabb, hogy a te bőröd toleranciájának megfelelő mennyiséget használd, különben könnyen túlirritálhatod a bőröd, ami sosem tesz jót. Erre különösen a hámlasztó és a retinolos termékeknél érdemes figyelni, de például a pattanások kezelésére való benzoyl peroxide hatóanyagnál is kutatás bizonyítja, hogy már 2,5%-os mennyiségben is hatásos, és a nagyobb 5% vagy 10%-os koncentrációk nem jelentősen hatékonyabbak, viszont jóval több mellékhatásuk van.” Ha nem vagy benne biztos, miből mennyit bír el a bőröd, mindenképpen kérd ki szakértő vagy bőrgyógyász tanácsát, mielőtt úgy döntesz, hogy vaktában választasz!

7. tévhit: A szemkörnyékápoló csak a kozmetikai ipar blöffje

Ez csak félig meddig tévhit, attól is függ, hogy milyen céllal szeretnénk szemkörnyékápolót használni. „Ha csak általános hidratálás vagy anti-aging a célunk, akkor a jól formulázott, illatmentes arcápolók tökéletesen megfelelőek a szem környékére is, nincs szükség külön termékre – magyarázza Rácz Judit. – Viszont ha van olyan speciális problémánk, ami csak ezen a területen jellemző, mint például a vizes duzzanat, vagy a sötét karika, akkor arra érdemes lehet egy speciális terméket bevetni.” Ha a kedvenc arcápolód parfümöt tartalmaz, akkor rögtön érdemes szemkörnyékápolót választanod, amely illatanyag mentes, és garantáltan nem irritálja majd a szemed körüli, finom, érzékeny bőrt.