Kirándulás a repkedő boszorkányok, keménykezű várúrnők és négyszáz éves unikornisok földjén

Bevettük a regéci várat, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyerekeskedett és ahol több száz éves kincsek és ismeretlen legendák kerülnek elő.

A regéci vár, ez a Zempléni-hegység nyugati részén, gyönyörű természeti környezetben a látogató fölé magasodó romjaiban is pompás, egykori erődítmény és palota leginkább arról ismert, hogy Zrínyi Ilona az 1670-es években ide vonult vissza az egyéves II. Rákóczi Ferenccel, aki körülbelül 5-6 éves koráig itt nevelkedett, sőt, egyes feljegyzések szerint itt is tanult meg latinul. A vár története azonban az 1300-as évekig, az Árpád-korig nyúlik vissza és 5-600 éven keresztül, királyok – köztük Nagy Lajos király –, grófok és fejedelmek, várurak és keménykezű úrnők, valamint személyzetük és hozzájuk kapcsolódó mitikus történetek népesítették be a várat.

A boszorkány, aki nevetve repült el a vártömlöcből

A legizgalmasabb mind közül Doleszné Pankó, egy – a korabeli bíróság által is – boszorkának minősített nő története. Az özvegyasszony a 17. században több alkalommal is raboskodott a vár tömlöcében, pere az alig ismert magyar boszorkányperek egyike, ezért az ő története, a hozzá kapcsolódó legenda és a periratok együtt adhatják a regéci vár egyik legizgalmasabb, mindeddig kiaknázatlan turisztikai lehetőségét. (A jelenleg zajló helyreállítási munkák kézzel fogható érdekességeiről is lesz szó később.)
Ez a Pankó a regéci bíró felesége volt, és nemcsak hogy máshonnan származott, még önálló kereskedelmi tevékenységet is folytatott: borkiméréssel foglalkozott.

Mint ismeretes, az önálló, az átlagostól eltérő, a férj és a közösség szigorú felügyelete alá nem tartozó, valamilyen szempontból periferikus helyzetben lévő vagy normaszegő nők sokszor voltak a boszorkányüldözések célpontjai, ám Pankó nem tiltakozott a szerep ellen.

Sőt, egyszer azt is megjegyezte, hogy van még nála is nagyobb boszorkány – tudom meg Berényi Marianntól, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) kommunikációs igazgatójától. A periratokban szereplő tanúvallomások szerint Pankó boszorka csúnyán beszélt, hangosan csattogtatta a fogait, baglyok huhogtak az ablaka alatt és szüzek hajszálával varrta össze a békák szemét. Jegyezzük is meg, hogy a hajszál olyan menyecskétől származott, aki egyszer kikezdett az öreg bíróval – ezt már az MNM helyszíni rekonstrukcióját vezető régésztől, Pető Zsuzsától tudom meg, aki azt is elárulja, hogy Doleszné Pankó egyszer bilincsbe verve leugrott a vár fokáról és több korabeli szemtanú állítja, hogy nevetve elrepült. Ebben az időben szökött el a vár tömlöcéből Koháry István, egykori füleki várkapitány is – a ránk maradt peres iratok Doleszné részvételét is erősen feltételezték az ügyben.

A vár foka ahonnan Doleszné Pankó leugrott, majd nevetve elrepült. (Fotó: Nagy Tamás/nőklapja.hu)

Zrínyi Ilona és a verekedős feleségek

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mit nem csinálhattak büntetlenül Zrínyi Ilona rendtartása alatt az asszonyok a várban?
Milyen mesebeli lény szerepel a most fellelt négyszáz éves kályhacsempén?
Miben tér el a regéci vár helyreállítása az eddigiektől?
Próbáld ki most kedvezményesen!