A saját utunkat kell járni – Közeli Vidnyánszky Attilával

Nem tudom, keresi-e a nehezített helyzeteket, vagy azok találják meg, de az biztos, hogy inkább beleálló, mint félreálló alkat. Azt pedig a legnagyobb csatazajban sem vitatta senki, hogy Vidnyánszky Attila eredeti, izgalmas, inspiráló és elkötelezett rendező, akinek arról, hogy mi a Nemzeti Színház szerepe, jelentősége és feladata, határozott elképzelései vannak igazgatóként. Hulej Emese interjúja.

vidnyánszky attila
– Kárpátalján, Nagymuzsalyon gyerekeskedett. Nagyon más volt ott a gyerekkor, mint itt?

– Nem tudom, mennyire volt más, boldog volt, és szabad. Az biztos, hogy teljesítenem kellett, apám volt az iskolaigazgató, anyám az osztályfőnök, ha csak négyesre feleltem ötös helyett, már mehettem apám irodájába. „Valami probléma van, fiatalember…?” De tanulás után csinálhattam, amit akartam. Gyönyörű helyen laktunk, volt hegy, völgy, erdő, A Pál utcai fiúkat játszottunk az utcák között. Nálunk úgy tartják, amíg nincs halottad a temetőben, addig „bekerült” vagy a faluban. Mi azok voltunk. A rokonaink Ungváron éltek, a nagyszüleink Szombathelyen. Csak kétévente találkoztunk velük, havonta egyszer beszéltünk telefonon.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!