„Ha találkozunk, ha időt szán rám, én őszintén mesélek. Csupán egyetlen kérésem van, ne mondja ki a szót: árva, és ne kérdezze meg, miért könnyezem. Ne, mert vannak szüleim. Sikeres, jómódú, diplomás emberek, akiket tizenkilenc éve nem láthatok, pedig nagyon szeretek…” Részlet egy soproni közgazdász leveléből, akivel Árvai Magdolna találkozott, hogy lejegyezze a történetét.