Törőcsik Mari szerepeire csak jó szívvel tudunk gondolni, éppen ezért nosztalgiázunk születésnapján a szerintünk legjobb filmes alakításaival.

„Ő az, akiről nem lehet írni. Szavakkal már utolérhetetlen. Ő az, akiről naponta kellene írni: hátha csak egy félszavunkból megérti őt magának az utókor is. Ő az, aki törékenynek látszik. Ám igazából eltörhetetlen” – így írt Törőcsik Mariról 1977-ben Pilinszky János a Film Színház Muzsika kulturális hetilapban. Ennél szebben és pontosabban mi sem tudnánk jellemezni a legtöbbet díjazott magyar színésznőt, ezért hát összegyűjtöttük a számunkra legkedvesebb alakításait, amik tényleg elvarázsoltak:

Pataki Mari – Körhinta (1956)

Nyolc évvel ezelőtt egy interjú során a színésznő így nyilatkozott: „Aki valamifajta művészettel foglalkozik, annak szerencse nélkül nem megy”. A színésznő mindössze 21 éves volt, amikor felszállt arra a bizonyos „körhintára” és a Színház és Filmművészeti Főiskola ifjú növendékeként megkapta minden idők egyik legszebb szerelmes filmjének női főszerepét, a törékeny kis Mari szerepét Soós Imre oldalán.Bár az 1956-os Cannes-i Filmfesztiválon a filmdráma rendezőjét, Fábri Zoltánt jelölték az Arany Pálma-díjra, Mari alakítása olyannyira átütő volt, hogy külföldi és magyar kritikusok is dicshimnuszokat zengtek róla és egy csapásra az egyik legfoglalkoztatottabb színésznő vált belőle.

Anna – Édes Anna (1958)

A Körhinta sikerein felbuzdulva Fábri Zoltán egymás után rendezte a nagy magyar írók műveiből adaptált filmeket, így került sorra 1958-ban Kosztolányi Dezső Édes Annája is. A Vizy családhoz szegődő szorgalmas lányt, Annát a nemrégiben felfedezett Mari alakította, aki ismét bizonyított, hiszen nagyszerűen vitte vászonra az egyébként nagyon is bonyolult karaktert. A rangos Cannes-i Filmfesztiválon ismét hatalmas elismeréssel fogadták az alkotást és a fiatal színésznőt is, olyan profin formálta meg az akkor még kevés filmes rutinnal rendelkező gyönyörű naiva a végtelenségig gyötört cseléd karakterét.

Vera – Vasvirág (1958)

A színésznő Herskó János legszebb lírai rendezésében is maradandót alakított. A Gelléri Andor Endre munkái alapján készült Vasvirágban a mosodában dolgozó Vera szerepét kapta meg, aki beleszeret az egyik óbudai barakkban élő munkanélküli fiatalba, Petterson Istvánba. A hamvas arcú, bájos nőre azonban szemet vet főnöke, Weiszhaupt úr is, de a lány szíve a szegény fiú felé húz. Törőcsik Mari briliánsan testesítette meg a szerelmi háromszögbe keveredett, választás előtt álló, bizonytalan nőt.

Luca – Szerelem (1971)

Ez az a Törőcsik Mari-film, amiről a bemutatója óta kizárólag szuperlatívuszokban lehet beszélni és írni. Korábban Bikácsy Gergely író így jellemezte: „Mint minden nagyon jelentős alkotás: mindig jelenidejű marad. Makk szerelem című filmje mai film”. Az 1950-es évek koncepciós pereit idéző, Déry-novellák alapján készült alkotásban Törőcsik Mari a tanárnőként dolgozó fiatal feleséget játszotta el, aki hűségesen várja haza a politikai okokból börtönbe került férjét (Darvas Iván). Az elítéltet hazaváró nő elhiteti anyósával (Darvas Lili), hogy fia Amerikában forgat filmet és ezzel egy elképesztő játékba kezd, ami a másik melletti végtelen kitartásról is szól. A színészi alakítással kapcsolatos elismerések itt sem maradtak el, 1971-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a film két főszereplője dicséretben részesült, ugyanebben az évben a chicagói filmfesztiválon Törőcsik Mari győztes lett a legjobb női alakítást díjazó kategóriában. A filmet jelölte Magyarország az 1972-ben megrendezett 44. Oscar-díjátadóra a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, de végül nem került be az elismerés végleges jelöltjei közé.

Déryné – Déryné, hol van? (1975)

A hetvenes években „Mrs. Dery Where Are You?” címmel vetítették a külföldi mozik a mai napig nagy klasszikusnak számító filmdrámát, ami végre elhozta Törőcsik Marinak a legjobb színésznőnek járó díjat Cannes-ban. A kitűnő színészi játék mellett a film elsöprő sikere az alkotást megálmodó fantasztikus csapatnak is köszönhető. A mű forgatókönyvét Pilinszky János írta, a rendezői feladatokat pedig a színésznő férje, Maár Gyula látta el. A történet szerint a válságba jutott, öregedő Déryné hiába érzi azt, hogy ereje teljében van, mégis attól tart, az új, divatos hullámok a pálya szélére sodorják. Ezért maga mögött hagyja a várost, férjével vidékre tart, hogy elmeneküljön a gondtalan polgári életbe, de hamar rájön, ez az élet egyáltalán nem neki való, és inkább választja a színészi pálya kiszámíthatatlanságát.

Fotó: Archív

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!