Felejthetetlen Pavarotti-dalok a tenor emlékére

Luciano Pavarotti maga volt a zene. Egy olyan művész, aki nemcsak lenyűgöző hangjával, hanem elemi, mélyről fakadó életszeretetével tört utat a közönség szívéhez. A Három tenor oszlopos tagjára, az opera felejthetetlen csillagára emlékezünk.

Világéletében optimista volt, olyan ember, akit dühített, ha mások a poharat félig üresnek látják – legalábbis erről mesélt egy 1994-es interjúban. Talán ez az optimizmusa segítette a szegényebb családból származó modenai pék fiát abban, hogy korszakos művésszé váljon, és meg se álljon a világhírig.
A nagy áttörést 1972-ben egy Donizetti-műben, Az ezred lánya című operában előadott ária hozta el neki, amiben egymás után kilencszer énekelte ki a magas „C”-t – tizenhétszer tapsolta vissza a közönség. A világ leghíresebb koncerttermeinek ajtói nyíltak meg ezt követően előtte, 1990-ben pedig egyik legnagyobb riválisával, Plácido Domingóval és a hozzájuk csatlakozó José Carrerasszal társulva elindították a Három tenor formációt. Munkásságukkal szélesebb tömegek számára tették elérhetővé és szerethetővé az opera műfaját – ehhez pedig nagyban hozzájárult az is, hogy Pavarotti közkedvelt médiaszemélyiséggé nőtte ki magát. Hangja 2007. szeptember 6-án némult el, dalait azonban örökül hagyta az utókor számára.

La Donna È Mobile


‘O sole mio

Nessun Dorma

Caruso

Ave Maria

Nyitókép: Archív

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!