Meseszép örökséget gyűjtöttünk a világból – köztük Magyarországról is – a műemlékek világnapja apropóján, melyet 1983 óta április 18-án tartanak. Ha most azonnal elutazni nem is tudtok egyik helyszínre se, legalább képeken csodáljátok meg őket, mi is így teszünk!

taj-mahal600

Tádzs Mahal: Sáh Dzsahán mogul sah szeretett felesége emlékére építtette a csodás épületet még az 1600-as években. 1983-ban aztán felkerült az UNESCO világörökségi listájára, 2007-ben pedig a világ hét új csodája közé is beválasztották.

gízai-piramisok

Gízai piramisok: A piramis együttest, azaz Hufu, Hafré és Menkauré fáraók temetkezési helyét a történészek szerint valamikor Kr. e. 2600 és 2500 között építették. A három műemlékből azonban csak Hufu piramisa tartozik a világ hét csodája közé.

kínai-nagyfal

Kínai nagyfal: Az erődítményrendszert szintén az ókorban építették, elsősorban a hun támadások miatt, de az északi nomád népeket is sikerült vele távol tartani. Az UNESCO listájára 1987-ben kerül fel.

szabadság-szobor

Szabadság-szobor: A Liberty Islanden található szobrot Franciaország adományozta az USA-nak függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. 1984 óta képezi a világörökség részét.

machu-pichu

Machu Picchu: A várost 1570-ben hagyták el a lakói, majd ezt követően 400 évig lakatlanul állt, 1911-ben fedezték fel ismét. Része az UNESCO világörökségi listájának is, de 2007-ben a világ új hét csodája közé is bekerült.

colosseum

Colosseum: Az amfiteátrumot Vespasianus császár ideje alatt, Kr. u. 70-ben kezdték el építeni azzal a céllal, hogy a gladiátor harcokat és az állatviadalokat tartsanak itt. Ekkor még Amphiteatrum Flaviumnak hívták, a Colosseum elnevezést csak évszázadokkal később kapta.

parlament

Parlament: A Steindl Imre által tervezett épület 1904-ben készült el, körülbelül 40 millió téglát, félmillió díszkövet és 40 kg aranyat használtak fel hozzá.

esztergomi-bazilika

Esztergomi bazilika: Ez Magyarország legnagyobb egyházi épülete, ugyanis az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magasságú, belső alapterülete pedig 5660 négyzetméter.

halászbástya

Halászbástya: A halászok az árujukat már a középkorban is a Budai Várban lévő halpiacra vitték, de a kereskedelmen túl védelmező szerepet is elláttak. Ha arról volt szó, vitézül védték a bástyát az ellenséges támadásoktól, innen kapta a nevét az épület, melyet aztán a Budapest világörökségi helyszíneinek listájára is felvettek.

Szöveg: D. A.

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!