Az elmúlt négy évben meglepő módon egy brit kertész látott hozzá Franciaország egyik legszentebb földdarabjának restaurálásához: James Priest vette át a főkertészi feladatokat Claude Monet kertjében, a Párizstól 70 km-re található kis faluban, Givernyben.

monet kertjeMonet kertje önmaga egy élő festmény, amit az impresszionizmus szülőatyja úgy jellemzett, mint „legszebb mesterművét”. Amikor 2011-ben James Priest lett a főkertész Givernyben, egy gyönyörű, de az idő által jócskán megtépázott „vásznat” talált ott, amin a korábbi kertgondnokok egyes próbálkozásai jó néhány csúnya foltot ejtettek.

Az új főkertész célja – néha a kollégái szándékai ellenére is – visszaállítani Monet mesterművét eredeti, dicsőséges állapotába. Hogy ez sikerülhessen, annak érdekében az 56 éves Mr. Priest nemcsak hogy körbevette magát Monet festményeinek reprodukcióival, de még festeni is megtanult.

Változtatásai – amelyeket ő maga szívesebben nevez restaurálásnak – 2014 tavaszán mutatkoztak meg először teljes színpompájukban. A méltán nagyra becsült vízililiomos tó jórészt érintetlenül maradt. A kert központi része azonban, amelyet korábban disszonánsan harsogó színek tobzódása jellemzett, Mr. Priest ítélete szerint most jóval harmonikusabb lett, vagy ahogy a brit Independent on Sunday idézi őt: „Ez itt a színek szimfóniája a kakofónia helyett.”

Sorvezetők Monet festményei 

Az eredmény valóban szemet gyönyörködtető, a látogatók pedig úgy érzik magukat a kertben, mintha belecsöppentek volna egy Monet-kép belsejébe.

Claude Monet több mint negyven éven át élt Giverny-ben, 1883-tól egészen az 1926-ban bekövetkezett haláláig. Nem állnak precíz információk rendelkezésre arról, hogy az ötholdnyi, virágágyásokból és vízililiommal lepett kerti tóból álló kert hogyan nézett ki pontosan az ő idejében. Csak levelek vannak, és naplók, illetve fekete-fehér fényképek.

Mr. Priest szerint azonban legfontosabb sorvezetőül maguk Monet festményei szolgálnak, azokat viszont nem lehet szolgai módon lemásolni, hiszen nem mutatják egyszerre az egész kertet. Nem beszélve arról, hogy a művész folyamatosan romló látása azt eredményezte, hogy gyakran sokkal inkább Giverny fényeit és színeit festette meg, nem pedig az aprólékos részleteket.

kert macskávalEnnek ellenére a brit főkertész meggyőződése, hogy a festmények alapján világos képet lehet alkotni Monet kertészeti stílusáról. Legismertebb képei többségét ugyanis ebben a kertben festette, Giverny volt számára az első számú inspiráció. Mr. Priest nem tett mást, mint megpróbálta ezt a folyamatot rekonstruálni, visszafelé lejátszani. Vagyis a festmények hangulatát használta útmutatóul arra, hogy visszaállítsa a kertet olyan állapotába, amelyben érzése szerint Monet idejében lehetett. Ebben az igyekezetében teljes mellszélességgel támogatja őt Hugues Gall, a Claude Monet Alapítvány igazgatója, amely alapítvány birtokolja és gondozza a festő házát, illetve kertjét. Kezdetben azonban erős ellenállással kellett megküzdenie a többi kertész részéről. Új jövevényként, ráadásul britként nem volt egyszerű dolga elfogadtatni elképzeléseit azokkal, akik már hozzászoktak ahhoz, hogy évről évre ugyanazt teszik csak azért, mert eddig így mentek a dolgok.

Néhány dolog valójában jó is volt úgy, ahogy volt, a vízi-liliomos tó például alig igényelt bármilyen változtatást. Máshol azonban Priest főkertész érzése szerint sokszor nagyon nem stimmelt valami: mechanikus színblokkokat, mondjuk üvöltő vöröseket talált ott, ahol szerinte hideg kékeknek és liláknak kellett volna lenniük.

A szakember egyik leglátványosabb helyreállítása, amely tavaly virágzott először, a Monet-féle 38-as „festék-paletta”, amely olyan kis, négyszögletes virágágyásokból áll, amelyekben a színek úgy követik egymást, ahogyan egy festő palettáján. Ezeket a virágágyásokat a többi kertész gúnyosan csak sírkövekként emlegette korábban, mert azt gondolták, úgy néz ki az egész, mint egy tömegsír.

Mivel azonban Giverny egy festő kertje volt, amikor James Priest maga is elkezdett festeni, idővel rájött, hogy a festők alapvetően másként látják a színeket, mint a kertészek. A kertészek ugyanis hajlamosak abban gondolkodni, hogy vannak meleg színek, mint a vörös, és hidegek, mint a kék. A festők fejében azonban léteznek meleg és hideg kékek, illetve meleg és hideg vörösek is.

monet

Priest úr, aki kertészeti gyakornoki idejét a londoni Kew Gardensben töltötte, és 29 éve dolgozik Franciaországban, nagy gyakorlatot szerzett az évek során a nagy birtokok gondozásában: 17 éven át ő volt a főkertésze Elie de Rotchild bárónő kertjének a Chantilly mellett található Royamont-ban. Givernyben ő a harmadik vezető kertész a sorban Monet-t követően.

A festő halála után a kert pusztulásnak indult, 1944-ben pedig súlyosan meg is sérült a szövetséges csapatok bombázása idején. Amerikai adományokból 1977 és 1980 között állították helyre Gérald Van der Kemp kurátor és Gilbert Vahé főkertész irányításával. A festő barátainak visszaemlékezései, a helyi faiskolák és kertészetek feljegyzései, illetve Monet levelei és festményei segítségével alkották újra a kertet, amely 1980 szeptemberében nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és napjainkban évi félmillió (napi ezerötszáz) látogatót fogad. Priest főkertész pedig azt reméli, sikerült olyan kertet alkotniuk, amelybe ha Claude Monet ellátogatna, azonnal felállítaná a festőállványát, és nekiállna festeni.

 

Szerző: Oravecz Éva Csilla

Fotó: Profimedia, Europress

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!