Ünnepi készülődés Hegyi Barbarával

A belvárosi kirakatok üzleteiben már ott integet a Télapó, amikor többen még pólóban sétálnak a városban, olyan kellemes idő van október közepén. Nehéz ilyenkor elképzelni, hogy sűrű pelyhekben esik majd a hó, amikor elérkezik hozzánk az áldott karácsony napja.

hegyi barbaraSzerintem játsszunk egy kicsit! Én mondok egy-egy hívó szót, te pedig mondod, ami eszedbe jut róla! Rendben?

Igen, persze. Kezdhetjük.

Talán egy kicsit rendhagyó, mert télen már nem fogsz vele közlekedni… Robogó!

Akkor vettem, amikor négy éve a Margit hidat lezárták… Nagyon élvezem a szabadságot, amit ez a kis járgány ad… és most már látom, hogy miért ilyen lassú a közlekedés… Mindenki telefonál, SMS-t ír, egyáltalán nem figyel a másikra, csak magára.

Az ünnep kezdete…

Nekem mindenképpen a csokoládékészítés jut eszembe róla: a barátnőimmel összejövünk, és a konyhámban bon-bont készítünk. Ez hagyomány az életemben, immáron 16 éve, amióta a lányom megszületett… Emlékszem, ahogy nyalogatta a kis ujjacskáiról a csokoládét, amikor kislány volt. Egyszer különlegesen giccsesre sikeredett a készülődés: kint óriási, nagy pelyhekben hullott a hó, s mivel a konyhaablakból közvetlen közelből láttuk a hófehér tájat, olyan volt, mintha egy mesébe csöppentünk volna… Odabent fülledt csoki- és vaníliaillatban fürödtünk.

Bonbonok még…

Mi ezt egy egész hétvégén készítjük, mintegy 3-4 ezer darabot formázunk meg. Jó hangulatban telnek ezek az órák. Miután elkészülnek, mindenki ajándékba adja ezeket a becses, saját készítésű finomságokat.

Bonbon vagy trüffel?

Mindkettőt készítünk, de inkább az előbbit, ez kevésbé vajas. A whiskys trüffel például nagyon finom. Amikor a mézeskalács-készítésre ráuntam, megvettem a Nagy Csokoládékönyvet, és az alapján kezdtem el az első darabokat gyártani. Egyszer csináltam a nagybátyám kedvéért sajtos csokit, mert éppen akkor az volt divatban. Rokforttal töltöttem meg. Azóta ilyet nem készítettem, mert nem volt akkora sikere, mint a hagyományosnak.

Gyerekkori karácsonyok…

Mivel édesapám meghalt, ezért az anyámmal és a nagy-mamámmal teltek az ünnepek, szűk körben, inkább csendesen.

Karácsony most…

Család vesz körül, mindig nagy készülődés előzi meg. Nagyon szeretem, hogy együtt vagyunk.

Adventi vásárok…

Szeretjük a hangulatukat, itt, a Pesti Színház közelében van a Vörösmarty téri nagy adventi vásár: mindig kimegyünk kolbászt enni, élvezzük a karácsonyi forgatagot, együtt vagyok a szeretteimmel, beszélgetünk.

Menüsor…

Hagyományos, amit halászlével indítunk, azt általában étteremből hozzuk. Aztán mindig van kocsonya, fasírt, kapribogyós krumplisaláta, süllő… Egyszer Zsikétől (Kútvölgyi Erzsébet – a szerk.) kaptam egy csodálatos receptet: konyakos fácánleves kis sós betétekkel, ez különlegesen finom volt.

Színház…

Mi ezeken a napokon is játszunk, ezért nekünk kicsit más az ünnep. Van, hogy délelőtti előadáson is fellépek, vagy délután és este. Szeretem a hangulatát, mert egy kicsit emelkedettebb, öröm azoknak, akik esetleg ilyenkor egyedül vannak. Mindannyian hozunk otthonról finomságokat, amiket aztán együtt jóízűen elfogyasztunk.

Ajándék…

A bonbonok mellett természetesen én is veszek egy-egy személyre szóló ajándékot a családtagoknak.

Rozi…

A lányom már kamasz, nem odabújós „fajta”, inkább az a típus, akinek azt mondom, hogy „na, gyere ide, édes fiam, beszéljük meg”. Ez persze csak játék, élvezem a vele való kapcsolat minden percét.

Zorán…

Január 6-án is megünnepeljük a karácsonyt (a pravoszláv egyház hagyományai szerint – a szerk.), ezért neki ilyenkor elkészítem azt a szerb menüsort, amit fiatal korában az édesanyja főzött nekik.

Szakácskönyv…

Az előbb említett menüsor és számtalan egyéb finomság, többek között a bonbonok is benne vannak az új receptgyűjteményemben, amit nagy lelkesedéssel készítettem a nyáron. Szívből kívánom, hogy másoknak is öröm legyen a főzés!

Szerző: Eszes Andrea
Fotó: Csibi Szilvia
Smink: Pataky Ágnes

Ez is érdekelhet

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!