- A Csárdáskirálynő és a Marica grófnő dalai biztosan neked is ismerősek.
- De vajon a szövegükben is biztos vagy? És mi a helyzet a szerzőikkel?
- Október 24-én, a magyar operett napján kvízzel ünneplünk, figyelj a bevezetésre, később még jól jöhetnek az infók!
Kevés olyan színházi műfaj létezik, aminek dalai ilyen mélyen beépültek a magyar néplélekbe. Nemcsak azért, mert fülbemászóak, de azért is, mert az operett slágereit nemcsak színházban hallhatjuk. Régi filmekből, tévés kívánságműsorokból, rendezvényekre összeállított dalcsokrokból is ismerősek lehetnek. Elég néhány hang, hogy az ember máris várni kezdje a refrént.
A magyar operett napját 2002 óta október 24-én ünnepeljük. A dátum két világhírű magyar zeneszerzőhöz kötődik. 1882-ben ezen a napon született Kálmán Imre, 1948-ban pedig ugyanezen a napon hunyt el Lehár Ferenc. Mindketten meghatározó szerepet játszottak abban, hogy a magyar operett a világ színpadain is népszerűvé váljon.
Mi fán terem az operett?
Az operett a 19. században kialakult zenés színházi műfaj, aminek neve a francia opérette, vagyis kis opera szóból ered. Egyesíti az éneket, a prózai párbeszédet, a táncot és a színészi játékot. Fontos sajátossága a humor, a romantika és a fülbemászó dallamvilág.
Az opera és az operett között azonban nem pusztán az a különbség, hogy az egyik komoly, a másik könnyed. Az operettekben általában nagyobb szerepet kapnak a beszélt jelenetek, a humoros félreértések és a táncos betétek. A szerelmi bonyodalmak mögött gyakran társadalmi különbségek, rangbéli ellentétek és az előítéletekkel való szembefordulás is megjelenik.
A műfaj egyik legfontosabb korai alakja a francia Jacques Offenbach volt, majd Bécsben ifjabb Johann Strauss művei váltak meghatározóvá.
Honthy Hanna színésznő és Antalffy József színész, Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének szereplői próbálnak egy jelenetet a Fővárosi Operettszínházban (Forrás: MTI Fotó: Keleti Éva)
A magyar operett története: csárdás, keringő és világsiker
Magyar nyelven 1860. szeptember 22-én mutattak be először operettet; Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című művét. Két évvel később született meg A szerelmes kántor, amit az első magyar nyelvű operettként tartanak számon, Allaga Géza zenéjével és Bényei István szövegével.
A magyar operett a 19. század végén és a 20. század elején élte nagy fellendülését. A bécsi operett elegáns keringői mellett egyre hangsúlyosabbá váltak a magyaros zenei elemek, különösen a csárdás és a verbunkos hatásai.
Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Kálmán Imre és Lehár Ferenc neve egyaránt hozzátartozik a műfaj történetéhez. A Bob herceg, a Mágnás Miska, a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő és A víg özvegy több nemzedék számára vált meghatározó színházi élménnyé.
A magyar operett különlegessége, hogy az elegáns nagyvilági környezetet sajátos magyar temperamentummal, szellemes dalszövegekkel és látványos táncokkal ötvözte. Kálmán Imre művei Bécsben és más külföldi színpadokon is sikert arattak: a Marica grófnőt például 1924. február 28-án a bécsi Theater an der Wienben mutatták be.
Kvíz: Hány operettslágert ismersz fel?
A magyar operett legnagyobb ereje talán abban rejlik, hogy a dalok túlélték a bemutatójuk korát. A Te rongyos élet, a Jaj, cica vagy a Szép város Kolozsvár sokak számára ma is ismerősen cseng.
De vajon tudjuk, hogyan folytatódik egy-egy sláger címe, miről énekelnek benne, vagy melyik operettben hangzik el? A következő operettkvízben a legismertebb dallamoké a főszerep. Lesznek könnyű kérdések, de néhányhoz már igazi operettrajongónak kell lenni!
Kapcsolódó: 7 magyar operett, amit imádunk
Kiemelt kép: Fortepan / Kotnyek Antal
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!