Az utóbbi években egyre több külföldi karrieroldal és pszichológiai magazin ír arról, hogy bizonyos logikai vagy „agycsavaró” kérdéseket állásinterjúkon is használnak – nem feltétlenül azért, mert van egyetlen jó válasz, hanem mert sokat elárulhatnak arról, hogyan gondolkodsz nyomás alatt. Most egy olyan feladvány következik, amely finn és angol nyelvű oldalakon is nagyot futott, és amelyet több HR-es fórumon is emlegetnek.
Miért használnak egyáltalán logikai feladványokat állásinterjún?
A külföldi HR-anyagok szerint az ilyen kérdések célja nem feltétlenül az, hogy kiderüljön, okosabb vagy-e, mint mások. Sokkal inkább azt figyelik, hogyan reagálsz egy váratlan helyzetre, mennyire tudsz strukturáltan gondolkodni, vagy képes vagy-e nyugodt maradni akkor is, amikor nincs egyértelmű válasz.
A pszichológusok ezt gyakran problémamegoldó gondolkodásnak nevezik.
Vagyis nemcsak a végeredmény számít, hanem az út is, ahogy eljutsz odáig. Több karrierszakértő szerint a modern munkahelyeken sokszor fontosabb a rugalmas gondolkodás és az alkalmazkodás, mint az, hogy valaki fejből tudjon egy tankönyvet.
A feladvány: te rájössz a megoldásra?
Az egyik legismertebb verzió valahogy így hangzik:
„Egy szobában három kapcsoló van. Egy másik, zárt szobában pedig három égő. Nem látod az égőket innen. Hogyan tudod két lépésben megállapítani, melyik kapcsoló melyik égőhöz tartozik?”
Na, itt szokott az ember először magabiztosan hátradőlni, majd két perc múlva már a plafont nézni.
A legtöbben elsőre túlkomplikálják a feladatot, pedig a megoldás kulcsa nem a matematika, hanem az, hogy észreveszed: az égő nemcsak fényt ad, hanem hőt is. A klasszikus megoldás szerint az egyik kapcsolót felkapcsolod pár percre, majd lekapcsolod. Ezután felkapcsolsz egy másikat, és bemész a szobába. Az égő, ami világít, a második kapcsolóhoz tartozik. Az, ami nem világít, de meleg, az elsőhöz. A hideg és sötét pedig a harmadikhoz.
Mit árulhat el egy ilyen feladvány a gondolkodásodról?
A szakértők szerint az ilyen típusú kérdések sokszor azt vizsgálják, mennyire vagy képes kilépni a megszokott gondolkodási mintákból. Az emberek jelentős része automatikusan csak a fényre koncentrál, és elfelejti, hogy az égőnek más tulajdonsága is van.
Ez a jelenség a pszichológiában funkcionális rögzülésként ismert. Ez azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk egy tárgyra vagy helyzetre csak a megszokott szerepében gondolni. Magyarul: annyira arra koncentrálunk, hogy „az égő világít”, hogy elfelejtjük, hogy fel is melegszik.
És őszintén? Ez nemcsak állásinterjún történik meg. Ugyanez játszódik le sokszor az életben is. Néha annyira keressük a bonyolult választ, hogy közben elsétálunk az egyszerű mellett.
“Beszéljen magáról!” “Inkább nem, nagyon kell az állás”
A mai interjúk már nem ugyanarról szólnak, mint régen
Sok nagy cég ma már kevésbé hisz a klasszikus „hol látod magad öt év múlva?” típusú kérdésekben. Ehelyett egyre gyakrabban próbálják valós helyzetekkel vagy váratlan problémákkal megfigyelni a jelöltek gondolkodását.
Persze az internet tele van legendás, sokszor eltúlzott interjúkérdésekkel is. A Google például évekkel ezelőtt híres lett az extrém logikai kérdéseiről, de később több vezetőjük is elmondta: ezek nem mindig jó előrejelzői a valódi teljesítménynek.
A szakértők ma inkább azt mondják, hogy a jó interjú nem „csapda”, hanem beszélgetés. Az ilyen feladványok akkor működhetnek jól, ha nem megalázni akarják velük a jelöltet, hanem megnézni, hogyan gondolkodik.
Miért szeretjük ennyire az ilyen „agyfacsaró” feladatokat?
A neurológusok szerint az emberi agy különösen szereti azokat a helyzeteket, ahol egy váratlan felismerés történik.
Ezt nevezik sokszor „aha-élménynek”. Ilyenkor az agy jutalmazó rendszere is aktiválódhat, ezért érzünk néha egészen furcsa örömöt attól, hogy végre rájöttünk egy megoldásra. Ezért képes valaki este tízkor még mindig egy keresztrejtvény fölött ülni, miközben hangosan kijelenti, hogy ez hülyeség, de közben esze ágában sincs abbahagyni. Kutatások szerint a rejtvények, logikai játékok és problémamegoldó feladatok mentálisan aktívan tarthatják az agyat, különösen idősebb korban. Persze ettől még nem lesz valakiből egyik napról a másikra zseni, de az biztos, hogy az agy szereti a kihívásokat.
A stressz teljesen átírhatja a gondolkodást
A HR-szakemberek szerint sok ember nem azért ront el ilyen feladatokat interjún, mert „nem elég okos”, hanem mert stresszhelyzetben beszűkül a figyelme. Ez teljesen normális biológiai reakció.
A stressz hatására az agy hajlamosabb gyors, automatikus válaszokat keresni, miközben a kreatívabb, nyugodtabb gondolkodás nehezebbé válhat. Ezért van az, hogy valaki otthon három másodperc alatt megold egy feladványt, interjún pedig hirtelen még a saját nevét is furcsán ejti ki.
