Aki a napokban Róma környékén jár, könnyen megpillanthatja XIV. Leó pápát. A katolikus egyház feje az izgalmas pápaválasztás és az azóta eltelt időszak nyilvános és zártkörű találkozói után úgy döntött, hogy időt szakít a pihenésre és a feltöltődésre.

A vakáció helyszínének kiválasztása egyszerű döntés volt: a Rómától mindössze 25 kilométerre fekvő tóparti kisváros tökéletes menedéket nyújt az Örök Város tikkasztó nyári hősége elől.

II. János Pál pápa második Vatikánnak tartotta

Castel Gandolfo már az ókori Róma idején is lakott terület volt – Albano városának közelében fekszik, az egykori Alba Longa helyén, melyet a római mitológia szerint Romulus és Remus ősei alapítottak. A mai város nevét a Gandolfo családról kapta, akik a középkorban uralták a környéket.

A város igazi történelmi jelentőségét azonban a 17. századtól kezdve nyerte el, amikor is a Vatikán megvásárolta a területet, és felépült a pápai palota, amely évszázadokon keresztül a pápák hivatalos nyári rezidenciája volt –

II. János Pál pápa különösen kedvelte a nyugalmat és a természet közelségét, de Ferenc pápa már nem használta a palotát.

Castel Gandolfo alapjai az Albanum Domitianum néven ismert, ősi és fényűző római villára vezethetők vissza, amely Domitianus császár rezidenciájaként szolgált i.sz. 81 és 96 között. A terület a késő antikvitást követően hosszú időre feledésbe merült, mígnem a genovai Gandolfo család a 13. században felépítette a tóra néző domb tetején álló várát.

Bár a pápák jelenléte már a 16. század közepétől érezhető volt a városban, a pápai rezidencia újjáépítését Carlo Maderno tervei alapján valósították meg a 17. században, VIII. Orbán pápa megbízásából. A későbbi évszázadokban XI. Pius pápa tovább bővítette a birtokot a pápai palota és a hozzá tartozó Barberini-villa kialakításával.

A palota előtti kis teret az olasz egységmozgalom idején, 1870-ben a Piazza della Libertà (Szabadság tér) névre keresztelték. A pápai rezidencia ezt követően évtizedeken át üresen állt, egészen 1929-ig, amikor Benito Mussolini a lateráni szerződés aláírásával hivatalosan is a Szentszék tulajdonába adta az épületegyüttest.

A kulturális és történelmi látnivalók után érdemes beleveszni a város hangulatába (Fotó: Canva)

A modern korban Castel Gandolfo szerepe kissé átalakult, de mit sem veszített különleges státuszából. Bár Ferenc pápa nem használta nyári rezidenciaként a pápai palotát, XIV. Leó újjáélesztette a tradíciót, és idén itt tölti a hathetes nyaralását.

Mit érdemes megnézni Castel Gandolfóban?

Ma a palota és a hozzá tartozó lenyűgöző Barberini-kertek a látogatók számára is nyitva állnak, de ezen kívül sem fogunk unatkozni.

Pápai palota és kertek

Múzeumként üzemel, vezetett túrával látogatható. A kilátás a kastély teraszáról egyszerűen lélegzetelállító.

Albano-tó

Vulkanikus eredetű tó, amely körül érdemes sétálni, evezni, vagy ha ráérünk, akár piknikezni.

San Tommaso da Villanova-templom

A Bernini által tervezett épület elegáns barokk stílusával kiemelkedik a város szívében.

Városi piac

A helyi élet legjobb tükre: friss termékek, kézműves áruk, és a semmihez sem fogható olasz kisvárosi hangulat.

Érdemes említést tenni a régió gasztronómiájáról, amely egyszerre rusztikus és kifinomult. Castel Gandolfo éttermeiben autentikus helyi ízeket kóstolhatunk, úgymint:

• Porchetta – Lassú tűzön sült, fűszeres disznóhús, ropogós kenyérrel tálalva.
• Fettuccine al tartufo – Frissen gyúrt tészta, illatos szarvasgombával.
• Frascati bor – A közeli borvidék híres fehérbora, amely tökéletes kísérő egy nyári ebédhez a tóparton.

Castel Gandolfo a nyugalom és szépség tökéletes kombinációja: történelem, természet és az olasz életöröm egyetlen dombtetőre sűrítve. Aki szeretne egy kicsit kiszakadni a forró Rómából, pattanjon fel egy vonatra, ami a Termini pályaudvarról indulva 45 perc alatt elvisz a pápa városába.

Kapcsolódó: Meglepő nyilatkozatot tett XIV. Leó pápa testvére

Kiemelt kép: Canva