A Hagyományok Háza különleges eseményei mindig többek, mint egyszerű szakmai találkozók. Egyfajta ünnepnapok ezek a népi kultúra és a kortárs alkotás szerelmeseinek – idén pedig ismét elindult az a kezdeményezés, amely évről évre képes megújulni, miközben gyökereit soha nem engedi el.

Kis fekete, nagy küldetés

A „Kis fekete” pályázat újra meghirdetésre került, és nemcsak lehetőséget, de inspirációt is kínál mindazoknak, akik a hagyományos népművészet formavilágát a mai divatba szőnék bele. A „Kis fekete” pályázat 2015-ben indult Farkas Réka kezdeményezésére, és mára az egyik legnívósabb eseménnyé vált a népi iparművészet és kortárs design találkozásának színterén.

A cél? Hídképzés – mégpedig nem is akármilyen. A múlt és a jelen között, a hagyomány és az újító szellem között, a mesterember és a tervező között. A magyar népi motívumkincs, formavilág, technikák újraértelmezése nemcsak lehetséges, de szükségszerű, ha azt szeretnénk, hogy örökségünk élő maradjon.

A rendezvény nyitányaként tartották meg a Hagyományok Házában a két szakmai napot, amelyen Szabó Erzsó, a Népi Kézműves és Népi Iparművészeti Szakcsoport szakmai munkatársa – és maga is textilművész, nemezkészítő – tájékoztatott a részletekről. Szavaiból már az első percben átsejlett, hogy itt nem pusztán egy pályázat megvalósításáról van szó, sokkal inkább egy közösség születéséről, fejlődéséről és önkifejezéséről.

„Idén a pályázat új lendületet kapott. Az alkotók két kategóriában nevezhetnek: az egyik a klasszikus „kis fekete” ruha teljes öltözékként, a másik pedig a hozzá illő kiegészítők – nyaklánc, táska, stóla vagy akár egy ékszerkollekció – avatott be a részletekbe Szabó Erzsó. – A cél az, hogy ne csupán újragondolt darabok szülessenek, hanem komplex gondolkodás is tükröződjön bennük: hogyan illeszkedhet egy tradicionális minta a mai nő ruhatárába.”

A 2025-ös pályázat vezérfonala a kivetkőzés és újraöltözés gondolata, amely egyszerre utal az öltözködés rituális és személyes rétegére.

Az idei inspiráció forrása három ikonikus magyar tájegység: Kalocsa, Sárköz és Matyóföld – olyan helyek, ahol a hímzések, színek, szabások generációk óta mesélnek viselőjükről. A Hagyományok Háza gyűjteménye és aktuális kiállítása Folk Fashion – Divat a folklór címmel bőséges támpontot ad mindazoknak, akik a múltból merítenének ihletet.

A kis fekete a folklór elemeivel egy történetet mesélnek el (Fotó: Hagyományok Háza)

A pályázat kiíráshoz programok formájában számos segítség is társul: szakmai napok, előadások és egy háromrészes mentorprogram. Az érdeklődők olyan szakemberektől tanulhatnak, mint Stumpf Imre viseletvarró mester, Molnár Madarász Melinda divattervező vagy Dr. Szatmári Ibolya néprajzkutató. A mentorálások során konkrét kérdéseket is fel lehet tenni – sőt, Erzsó arra biztat mindenkit, hogy már az alkalmakra készülve fogalmazza meg alkotói dilemmáit, terveit.

„A tudatos tervezés a divatban” – ezzel a címmel tartott előadást Cselényi Eszter, a pályázat fővédnöke, aki hitelesen képviseli azt a szellemiséget, amely a projektet is jellemzi: mélység, kreativitás és nyitottság. Ugyanilyen értékeket képvisel Korn Anita is, a Ruhasztori alkotója, a pályázat védnöke is, aki abban segíti a szervezőket, hogy a népi és kortárs iparművészet közötti párbeszéd valóban élő, alkotó kapcsolat lehessen.

A beadás folyamata idén rugalmasabb: július 25-ig egy szándéknyilatkozat formájában lehet regisztrálni, a részletes adatokat pedig majd szeptember előtt kell leadni.

A kész munkákat szeptember 2-án és 3-án személyesen lehet eljuttatni a Hagyományok Házába, vagy postai úton beküldeni. A díjazottakat szakmai zsűri választja ki, és alkotásaik októberben egy nagyszabású divatbemutatón debütálnak. A legjobbak egy online katalógusban is helyet kapnak – így biztosítva, hogy a közönség még szélesebb körben ismerkedhessen meg ezekkel a különleges darabokkal.

Kiemelt kép: Hagyományok Háza