Szárnyaló fantázia és papír minden mennyiségben – Interjú Németh Edina papírdizájnerrel

Geometrikus formák, légies papírvirágok, lézervágott képeslap rétegekből – a kézművesség magasiskolája, ami Németh Edina műhelyét jellemzi. A fiatal dizájner számára a tervezés kiindulópontja a fantázia és utána a precíz megvalósítás. Eszes Andrea interjúja.

– De honnan is indult a történet? Hogyan jutottál el eddig a pontig?

– A rajzolás volt természetesen mindennek az alapja, amit a gimnáziumban kezdtem el, elsősorban a belsőépítészet érdekelt. Két tannyelvű iskolában nemzetközi érettségit tettem, mindemellett heti 24 órában rajzolni jártam. Az előkészítőn a felvételihez készítettünk egy portfóliót, amivel aztán útnak tudtam indulni külföldi tanulmányaim során.

– Itthon nem próbálkoztál?

– Megpróbáltam az Iparművészeti Egyetemet, majdnem be is jutottam, de nem sokkal később kaptam a hírt, hogy felvettek Utrechtbe, a HKU-re belsőépítész szakra. Hollandiában nem volt könnyű felvenni a ritmust, mert ott derült ki számomra, hogy nem angolul, hanem hollandul mennek az órák. Igaz, hogy az első év végére mindent értettem szinte, de például statikát nem tudtam volna még ezen a nyelven tanulni. Az első év végére úgy döntöttem, hogy inkább nemzetközi iskolát keresek, Amszterdamban.

– Ez melyik iskola volt, és miért esett erre a választásod?

– Ez egy nemzetközi, angol tanítási nyelvű, de kicsit szabadabb művészeti egyetem, a Gerrit Rietveld Academie, ahova fel is vettek, rögtön a 2. évbe tudtam becsatlakozni. Visszatekintve, nagyon fiatal voltam még ehhez az alkotói szabadsághoz 19 évesen, a csoporttársaim nagy része másoddiplomát jött szerezni, többségében 35 és 40 év közöttiek voltak, akik már egy kifejlett eszköztárral rendelkeztek.

– Hogyan képzeljük el az oktatást?

– Nagyon szabadelvű volt, ezzel is abban segítették a diákokat, hogy a saját tervezési módszerükre találjanak rá, miközben kifejlesztik a hozzájuk közel álló eszköztárat. Bár ez egy eléggé nehéz, fájdalmas folyamat, mert az ember könnyen elveszik a nagy szabadságban, a végére mégis segített abban, hogy megtaláltam a saját tervezési folyamatomat, védjegyemet.

– Szerinted milyen előnyei voltak ennek az oktatási formának?

– A koncepcionális kreatív gondolkodás és a térlátás az erősségemmé vált, ennek köszönhettem, hogy a tanulás mellett egy építészeti stúdióban kezdtem el dolgozni, ahol először gyakorlaton voltam pár hónapig. Két és fél évig dolgoztam ebben az irodában, ahol főleg 3D-s látványterveket készítettem.

A teljes interjút a Nők Lapja Enteriőr 2018-as őszi számában olvashatjátok el. A magazint október 4-től keressétek az újságosoknál!

Szöveg: Eszes Andrea

Fotó: Pályi Zsófia, Kiss Lenke

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!