- Miért lógatunk színes tojásokat a fára? És mi köze van ehhez egy német családnak?
- Megmutatjuk, mit jelent valójában a piros, a zöld vagy a sárga tojás.
- Körülnézünk a világban: Mit csinálnak a norvégok húsvétkor, ha épp nem tojást festenek?
Húsvétkor van néhány dolog, ami szinte mindenkinél biztos pont: kalácsot eszünk, feldíszítjük a lakást, és megpróbáljuk elkerülni a locsolkodást (vagy legalábbis gyorsan túlesni rajta). De belegondoltál már, hogy honnan erednek ezek a furcsának tűnő húsvéti hagyományok? A válaszok néha egészen meglepőek, olyannyira, hogy némelyik történeten még a nagymamád is felhúzná a szemöldökét.
Barka
Mivel Európában nem igazán vannak pálmafák – amiket eredetileg Jézus jeruzsálemi bevonulásakor lengettek – a keresztény hagyomány a barkát választotta helyettük. Virágvasárnapon ezért barkával emlékezünk erre az eseményre. A puha, bolyhos barkabimbók sokak szerint a bárány szőrére emlékeztetnek, és mivel a bárány Jézus egyik legfontosabb szimbóluma, a barka így a tisztaságot és az áldozatot is képviseli. A hiedelem szerint a megszentelt húsvéti barka nemcsak dísz, hanem védelmez is. Az eresz alá téve megóvja a házat a villámcsapástól, a földbe ásva távol tartja a kártevőket, a hordóra téve pedig jó bortermést hoz.
Húsvéti locsolkodás
A húsvéti locsolkodás sokaknak kellemetlen kötelező kör, másoknak vicces ünnepi program, a fiúknak pedig remek lehetőség egy kis extra zsebpénzre. Valójában azonban egy ősi, termékenységhez kötődő rítusból nőtte ki magát. A víz a tisztulást, az életet és a megújulást jelképezi. A lányok meglocsolása eredetileg a szépség és egészség megőrzését szolgálta, és sokáig a párválasztás és az udvarlás egyik formája is volt.
Tojásfa
A húsvéti tojásfa – vagy ahogy Németországban hívják, Ostereierbaum – egy régi hagyomány, amely egészen a 16. századig nyúlik vissza. A faágra aggatott színes tojások az életet, a termékenységet és a megújulást, vagyis a feltámadást szimbolizálják. A legismertebb tojásfa a németországi Saalfeld városában áll. A Kraft család évtizedeken át díszítette fel a kertjükben álló almafát. Eleinte csak néhány tojás lógott rajra, de néhány év múlva már több ezer tojás lógott a fán. A szokás pedig messze túlnőtt Németország határain.
A tojásfa a megújulást, az élet körforgását szimbolizálja. (Fotó: Getty Images)
Hímes tojás
A tojás a termékenység szimbóluma, így nem véletlen, hogy húsvétkor is központi szerepet kap. Nem mindegy azonban, hogy milyen színű a hímes tojás. A piros a vért és az életet jelképezi, a zöld a reményt, a sárga pedig a napfényt és az örömöt jelképezi.
Kapcsolódó: Tavaszi szünet – 5 ingyenes gyerekprogram húsvétra
Húsvéti kalács
A foszlós kalács nemcsak finom, hanem szimbolikus jelentéssel is bír, a húsvéti vendégvárás egyik fő eleme. Régen a család közösen készítette, és az ünnepi asztalon a bőséget, az együttlétet és az összetartozást jelképezte. A fonás pedig a közösség szálait, az összetartozást szimbolizálja.
Húsvéti nyúl
A húsvéti nyúl is német területekről származik. Már a 17. században is élt a hagyomány, hogy a nyuszi színes tojásokat rejt el a gyerekeknek, akik húsvét reggelén keresgélhették őket. A szokás a 18. században német bevándorlók révén jutott el Amerikába, ahonnan világszerte ismertté vált. A nyúl azóta nemcsak tojást hoz, hanem csokifiguraként, plüssként és dekorációként is az ünnep állandó szereplője lett. De miért épp a nyúl? Szaporasága miatt már az ókorban is a termékenység és az új élet szimbóluma volt.
Húsvéti szokások a nagyvilágból
A húsvéti ünnepekhez számos érdekes és különleges szokás kapcsolódik világszerte. Norvégiában például a húsvéti időszakban népszerűek a krimik, ilyenkor az emberek detektívregényeket olvasnak és krimifilmeket néznek, ezt a szokást Påskekrimnek nevezik. A húsvéti tűz az újjászületés, a fény és a megtisztulás szimbóluma. Több európai országban is meggyújtják ilyenkor, hogy búcsút intsenek a télnek.
Kapcsolódó: 3 filléres, de annál értékesebb húsvéti ajándékötlet a nagyszülőktől
Kiemelt kép: Getty Images
