Márk hisz a történetek erejében; vallja, hogy egy jól elmesélt mese sorsokat képes formálni. Saját életében is így történt – nehezebb gyerekkora volt, mint kortársai többségének, és egy időben a könyvek és az írás jelentették számára a kapaszkodót. Ma az országot járja az Utazó Meseműhellyel, pedagógusokat segítve és fiatal olvasók százait inspirálva, közben készül az új Soma és Döme kötet, és több olvasóvá nevelő kiadványon is dolgozik.
– Nagy részben a könyvek világa formált azzá, aki ma vagyok – meséli. – És persze voltak tanáraim is, akiknek nagyon sokat köszönhetek. A könyvekkel való első igazán nagy találkozásomat Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdője jelentette. Talán ott értettem meg először, hogy egy kötet nem pusztán történetet mesél, hanem ajtókat is nyit előttünk.
Az egészségügyből az irodalom világába: Mogyorosi Márk története
Márk harmincéves, két fiúgyermek édesapja. Eredetileg az egészségügyből indult, és bár az élet időközben átformálta a terveit, az ott dolgozók és a betegek helyzete továbbra is fontos számára.
– Az egészségügyet a mai napig a szívemen viselem. Nem lettem hűtlen hozzá, csak az élet közben átírta a forgatókönyvet. Egy súlyosabb egészségügyi probléma kényszerített arra, hogy újragondoljam, merre tovább. Gyerekkoromban sokáig irodalom- vagy történelemtanár szerettem volna lenni.

„Nem fogom egy interjúban megoldani a magyar oktatás problémáit, de azt gondolom, van mit pótolni és újragondolni ”– mondja Mogyorosi Márk
Nem egészen a klasszikus értelemben lettem az, de ma már tanítok – könyvekkel, történetekkel, színpadon, iskolákban, rendezvényeken. És azt hiszem, itt kapcsolódott össze bennem minden: az egészségügyből hozott emberközpontúság, az írásból a történet, a tanításból pedig a vágy, hogy valamit továbbadjunk.