Hajrá magunknak – Akovács Éva főszerkesztő beköszöntője

Sokszor mi magunk vagyunk a legszigorúbb kritikusaink, pedig másokat gondolkodás nélkül biztatnánk ugyanabban a helyzetben. Akovács Éva arról ír, hogyan tanult meg kedvesebben beszélni önmagával, és miért fontos felismerni, hogy a hibáink nem határoznak meg bennünket.

„Meg tudod csinálni, mert ügyes vagy, vagány, és nagyon sok nehéz helyzetben helytálltál már!” – mantrázza a nő a tükör előtt, magabiztosan elmosolyodik, majd bemegy a terembe, meggyőzi a többieket az igazáról/felmond/szakít/szerelmet vall.

Bevallom, mindig fenntartással néztem a filmekben, amikor az önmagát biztató hős úgy felszívja magát, hogy aztán simán megmenti a világot. A muzsika hangjában Maria a Trapp család felé tartva azt dalolja, hogy „bízom magamban”, közben vidáman hadonászik bőröndjeivel a földúton.

A Ponyvaregényben Vincent a tükör előtt bizonygatja magának, hogy ott tudja hagyni Miát. A szívmelengető Ted Lasso-sorozatban a főhősnő megmutatja, hogy oroszlánnak tetteti magát a fontos tárgyalások előtt a fürdőszobai tükörben, hogy legyőzze az öltönyös üzleti partnereket.

Rövid hajú nő a tükörbe néz és megigazítja a haját – a belső párbeszéd és az önelfogadás illusztrációja.

Nem mindegy, milyen hangon beszélünk önmagunkkal – a belső kritikusunk néha túl szigorú. (Forrás: Getty Images)

De néhány éve valaki rádöbbentett, hogy mennyire szigorúan bánok magammal, és tudatosan kezdtem kedvesebbre állítani a belső monológjaimat.

Ma már simán leállítom, ha megszólal a cinikus hang a fejemben, hogy „na, ez nem fog sikerülni, ne is álmodozz”.

Mennyire másképp beszélnék egy szerettemhez, aki egy feladat előtt elbizonytalanodik! Biztatnám, sorolnám a korábbi sikereit,­ elpróbáltatnám vele, mit is kell tennie, mindennap hívnám, hol tart a dolog, a végén pedig megünnepelném…

Magunkkal miért nem tudunk ilyen elnézők, kedvesek lenni? Nem arról van szó, hogy legyintsünk a hibáinkra, felmentsük magunkat minden felelősség alól, de a felelősségvállalás nem ugyanaz, mint az önbüntetés. Egy rossz döntés, egy elszalasztott lehetőség nem írja le a személyiségünket. Kis szünet, a tanulságok levonása, és hajrá, tovább is léphetünk.

A magam példájából tudom, hogy nem könnyű, nem is mondom, hogy holnaptól mindenki beszéljen cuki hangon magával, mert lehetetlen. De ami beválik: ­„Hibáztam, de megpróbálom helyrehozni, fáradt vagyok, ám egy kis pihenés, és megint menni fog.”

Hogy egy filmes példával zárjam a biztatást: a Némó nyomában című mesében hangzott el a sárga halacskától a tanács: ­„Mit csinálj, ha elrontottál valamit? Csak ússz és ússz tovább!”

Ezt is olvasd el: Így szabadulj ki az önkritika fogságából

Ajánlott videó

Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!