Mivel a Balaton északi partja az egyik legkedvesebb helyem, és Alsóörsről csak egy ugrás Veszprém, időről időre boldogan látogatom meg a várost. Az egykori királyokat és királynékat követve, javaslom, egyből vegyük a barokk hangulatú várnegyed felé az irányt! Egyrészt mert a nevezetességek jelentős részét itt láthatjuk, másrészt mert évek óta jelentős átalakuláson megy keresztül ez a városrész: huszonkét épületét újítják fel, ebből tizenegy már el is készült.
Viszont annak, akinek fontos a gasztronómia, és nem szeretné éhesen koptatni az utcákat, ajánlom, indítson egy fejedelmi reggelivel a Kunszt! nevű bisztróban, amelynek az elhelyezkedése is remek. Az Óváros téren, a szecessziós Rosenberg-ház sarkán található.
Itt amellett, hogy elmerülhetünk a szépséges építészeti díszítőelemekben, bőséges brunchfogásokat, kávét, teát kóstolhatunk, és hazai iparművészek alkotásait is megismerhetjük, kézbe vehetjük. Finomságokkal kezdhetjük a napot akkor is, ha a Tizen1 kávézóba vagy a Mákmoiselle Pékségbe térünk be, a lényeg viszont, hogy a reggeli után vágjunk bele a város felfedezésébe.
Modern és barokk kéz a kézben
Tudták, hogy Kolodko Mihály gerillaszobrász három miniszobrot is készített Veszprém részére? Izgalmas kihívás ezek megkeresése utunk során. Súgok: az egyik rögtön a Vár utca elején, a Hősök kapujánál posztol: ő Ernő, az őr. Ernő mellett titkos kedvencem a várban megbúvó Modern Képtár, amely Vass László cipészmester folyamatosan gyarapodó, magyar és nemzetközi kortárs művészeti gyűjteményét mutatja be.
Ez is érdekelhet: Veszprém-kvíz – mennyire ismered Európa kulturális fővárosát?
A páratlan kollekció elsősorban a geometrikus és konstruktív irányzatokhoz kapcsolódó művekre fókuszál, így széles betekintést ad a 20-21. századi absztrakt művészet világába. Mivel a gyűjtő híres cipész, ugyanitt, de egy másik kiállítótérben megtekinthető a Cipőtár is, amely egy kiveszőben lévő mesterség, az egyedi lábbelik készítésének szakmai titkaiba ad betekintést.
A kortársból zökkenjünk vissza az ódon atmoszférába, és folytassuk utunkat a várnegyedben! A történelem során Veszprém a királynék koronázóvárosa volt, és több kézzelfogható emlék őrzi ezt a hagyományt: Szent István király és Gizella királyné szobra a Vár utca végén, Gizella királyné ereklyéje a róla elnevezett kápolnában vagy a veszprémvölgyi görög apácakolostor maradványai, ahol a legenda szerint a királyi koronázási palástot készítették.
Veszprém a szentjeire is büszke, hiszen kevés magyar város mondhatja el magáról, hogy ennyi szent kötődik hozzá.
Veszprém a szentjeire is büszke, hiszen kevés magyar város mondhatja el magáról, hogy ennyi szent kötődik hozzá.
Közülük külön figyelmet érdemel Bódi Mária Magdolna, akit tavaly ősszel avattak boldoggá. Mindössze huszonegy évet élt, de kedvességével, segítőkészségével, áldozatvállalásával ma is inspiráló példakép.
A veszprémi Várnegyedre rá sem ismerni!
Bár számos gyönyörű épület között andaloghatunk, a várnegyed szíve a Szentháromság téren álló, felújított Szent Mihály-főszékesegyház, amelynek története egészen Szent István koráig nyúlik vissza – ide mindenképp kukkantsunk be a miserendhez alkalmazkodva. Érdekesség, hogy letisztult belső terének falait jelenleg fehér védőréteg borítja, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben korszerű restaurátori módszerekkel feltárják az eredeti falfestést, amely megsínylette az elmúlt évszázadokat.
A várnegyedben található a Veszprémi Érseki Múzeum, ahol az esztergomi után a második legnagyobb egyházi gyűjtemény tekinthető meg. Érdemes útba ejteni a Dubniczay-palotát is, amely 1751 óta áll a Szentháromság téren: a barokk festett falak extra hátteret adnak az itt rendszeresen kiállított modern festményeknek és fotóknak.
A várnegyedet egyébként tematikus, vezetett séták során is bejárhatjuk, és a Tourinform Veszprém is szervez városnéző programokat – ezekre online előre helyet kell foglalnunk.
A városban, de mégis a természetben

A Séd patak fölött ötvenméteres magasságban emelt Szent István völgyhíd
A Vár utca végéről szép kilátás nyílik a városra és a Séd patak völgyére. Sétáljunk tovább a Benedek-hegy csúcsán álló kereszthez, nézzünk rá a Bakony vonulataira, majd lépcsőzzünk le a völgybe. Vagy (amennyiben a reggelis ajánlatommal nem éltünk) beülhetünk ebédelni a Fricska étteremlakásba, illetve választhatjuk a közeli Nyomd a pizzát nevű helyet is.
És ha már (megint) tele a hasunk, akkor vágjunk neki a Kolostorok és Kertek névre keresztelt három kilométeres útvonalnak – akár két lábon, akár biciklivel, babakocsival. A terület a vár alatti völgyben húzódik, ahol két Árpád-kori kolostorrom és számos rózsakert mellett haladunk el, amíg egy kis tavacska partjára érkezünk.
A kristálytiszta patakot közben hidak szelik át, pihenőpadok, játszóterek és zöld rétek váltják egymást egészen a Veszprémvölgynek nevezett városrészig, ahol több futóval, nordic walkingozóval vagy görkorcsolyázóval is találkozhatunk. Ha szívesen adunk sportértéket a városnézéshez, lépcsőzzünk fel az A part alatt – Népmesék játszótér mellett induló, a hegyoldalba vájt Rovaniemi-lépcsőn.

Veszprémvölgyben mindenképp sétáljunk egyet!
A Gulya-dombra jutunk, az itt épült Gizella-kilátóból pedig csodás panoráma tárul elénk, és még arra is fény derül, hogy a huszonkét méter magas fémszerkezetet egykori királynénk koronája ihlette. Nézzünk körül: középkori kolostorromok és barokk paloták után néhány perc alatt az erdőben találjuk magunkat! Veszprém éppen ettől különleges: a városi élet és a természet itt szinte észrevétlenül simul egymásba.