A budapesti agglomerációban járunk. Takaros, nagy ház előtt állunk. A tetőt beborítják a napelemek. András beinvitál, és felmegyünk az emeletre. Egy külön szobában találjuk a gépészetet: inverterek, csővezetékek, melegvíz-tárolók és elektromos kapcsolótáblák teszik olyanná a kis helyiséget, mintha egy űrhajóban utaznánk. A háromszáznyolcvan négyzetméteres épületet teljes egészében kiszolgálja a napenergia.
– A házra két ütemben, 2019-ben, majd 2020-ban kerültek fel a napelemek – mondja a házigazda. – A beruházásunkat egyszerre motiválta a környezettudatosság és a gazdasági racionalitás. Bár akkoriban még több évtizedes megtérülési időkről beszéltek, mi abból indultunk ki, hogy az energiaárak hosszabb távon biztosan emelkednek. A telepítés alig járt ügyintézéssel.
A szolgáltató képviselőjével átbeszéltük az igényeket, kiválasztottuk a megfelelő ajánlatot, majd a cég elvégezte a tervezést, a kivitelezést és az adminisztrációt is. Nekünk lényegében csak a mérési jegyzőkönyveket kellett jóváhagyni és a számlákat kifizetni.
Nulla villanyszámla
András tapasztalatai alapvetően kedvezők: a nappali villanyszámla a rendszer üzembe helyezése után gyakorlatilag nullára csökkent, csak az éjszakai áramért kellett fizetnie. A napelemes rendszer még körülbelül 2030-ig szaldóelszámolásban működik, ami azért előnyös, mert a hálózat egyfajta virtuális akkumulátorként veszi át a megtermelt többletenergiát.
Az egyre több napelem miatt azonban időnként előfordul, hogy a hálózat nem képes befogadni a többletáramot. Ilyenkor a fel nem használt energia elvész. Ezt a problémát a későbbiekben saját és szolgáltatói energiatárolók enyhíthetik; András már pályázott is ilyen beruházásra.
Ez is érdekelhet: Áram, gáz vagy napelem? A szakértő szerint ezzel éri meg fűteni
Az áramtermelés persze erősen évszakfüggő. Májustól augusztusig működik a napelemrendszer a leghatékonyabban, szeptembertől fokozatosan csökken a hozam, a leggyengébb hónap pedig december és január. Teljesen termelésmentes nap ugyanakkor ritkán fordul elő.
A családi energiarendszer azóta tovább bővült. 2022-ben hőszivattyút szereltek be, amely ma már szinte teljes egészében biztosítja a kétszintes ház fűtését. A használati meleg vizet viszont továbbra is a gázkazán állítja elő, mert erre a hőszivattyú kevésbé bizonyult alkalmasnak. A gáz- és áramköltség így együtt havi harminc-negyvenezer forint körül alakul. Legutóbb egy elektromos autó is bekerült a rendszerbe: ahogy a tulajdonos fogalmaz, ez tulajdonképpen egy „négykerekű akkumulátor”, amelynek a nap szolgáltatja a benzint.
Mikor éri meg napelemre váltani?
A napelemes rendszerek ára az elmúlt években látványosan csökkent, az energiaárak kiszámíthatatlansága pedig mind több családot késztet részleges önellátásra. De érdemes-e most beruházni, vagy jobb kivárni az olcsóbb paneleket és a kedvezőbb pályázatokat? Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke szerint akinek alkalmas az ingatlana, annak általában nem érdemes halogatnia. A megtérülést azonban már nem lehet egyetlen számmal leírni: sok múlik a fogyasztási szokásokon, az elszámoláson és azon, társul-e akkumulátor a napelemekhez.
– Piaci villamosenergia-árak mellett egy korszerű háztartási rendszer akár hat-nyolc év alatt is visszahozhatja az árát – mondja Kiss Ernő. Magyarországon azonban a rezsicsökkentett lakossági tarifa jelentősen módosítja a számítást, hiszen a hálózatból vételezett áram egy határig jóval olcsóbb a piaci árnál.
A bruttó elszámolásban ráadásul a háztartás lényegesen kevesebbet kap a hálózatba betáplált energiáért, mint amennyiért később áramot vásárol. Emiatt nem feltétlenül az a legjobb rendszer, amelyik a lehető legtöbbet termeli, hanem az, amelyiknek a termelését a család minél nagyobb arányban helyben fel tudja használni.
Ez is érdekelhet: Így vágj bele a napelem telepítésébe, ha nulláról indulsz!
A beruházás azoknak lehet különösen kedvező, akik sok villamos energiát fogyasztanak: árammal hűtenek vagy fűtenek, villanybojlert használnak, esetleg elektromos autót töltenek. Náluk a saját termelés nagyobb mennyiségű, magasabb tarifán megvásárolt hálózati áramot válthat ki.
A szövetség elnöke arra is figyelmeztet, hogy egy több évtizedre szóló beruházásnál nem lehet abból kiindulni, hogy a jelenlegi árszabályozás változatlanul fennmarad. A napelem ezért nem csupán a mostani villanyszámlát csökkentheti, hanem védelmet is jelenthet a későbbi áremelkedésekkel szemben.
A család igényeihez igazítva
Megkérdeztük a szakértőt arról is, hogy milyen szempontokat célszerű mérlegelnie annak, aki napelem-telepítésben gondolkodik.
– Ma már nem elegendő pusztán a tető mérete alapján telepíteni – figyelmeztet Kiss Ernő. – Érdemes legalább egy év fogyasztását áttekinteni, számba venni, mikor használja a család a legtöbb energiát, várható-e
hőszivattyú, klíma vagy elektromos autó, és mekkora tároló illik az igényekhez. A túlméretezett rendszer a bruttó elszámolásban nem feltétlenül gazdaságosabb.
A fűtést, a hűtést, a melegvíz-készítést és az elektromos berendezéseket egységes rendszerként célszerű megtervezni, így a napelem az energiaellátás része lesz, az alacsonyabb üzemeltetési költség pedig az ingatlan értékét is növelheti. Hazánkban az új építésű házakra nem kötelező napelemet telepíteni: 2023 őszétől a jogszabály már nem ír elő kötelező megújulóenergia-részarányt, hanem az épület energiaigényét és szén-dioxid-kibocsátását korlátozza.
Sokan azért várnak a telepítéssel, mert azt remélik, hogy egy-két év múlva tovább zuhannak az árak, de a panelek már nem nagyon lesznek olcsóbbak. Egy wattnyi napelem ára a korábbi nagyjából ötven eurócentről tíz eurócent közelébe esett, ezért hasonló mértékű további csökkenésre már kevés a tér.
Ráadásul a panel a teljes beruházás költségének csak mintegy negyven százalékát teszi ki.
Fizetni kell az inverterért, amely az áramot alakítja át, a tartószerkezetért, a kábelekért, a szerelésért, a vezérlésért és az akkumulátorért is.
Az akkumulátorok ára valóban csökken, teljesítményük javul, de ez sem feltétlenül indok a várakozásra. Szinte minden műszaki termékről elmondható, hogy a következő nemzedék olcsóbb vagy jobb lesz. Inkább azt kell mérlegelni, hogy a rendszer a jelenlegi áron, a család valós fogyasztása és várható élethelyzete mellett teremt-e elegendő értéket.
Új kihívás előtt a világ
A hazai tendencia után érdemes kitekintést tenni a nemzetközi trendekre is, hiszen a napenergia térnyerése világszerte felgyorsult: 2025-ben már a világ áramtermelésének nagyjából 8-9 százalékát adta a napenergia, növekedése pedig nagyobb volt, mint bármely más energiaforrásé. 2026-ban a napenergia termelése globálisan megelőzheti a szél- és az atomenergiáét is.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!